Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A levéltár jelentőségét azonban nemcsak az egyházmegye egykori területének nagysága adja meg. Esztergom érseki székhely is, amelyhez 1919-ig 11 püspökség tartozott (Besztercebánya, Győr, Nyitra, Pécs, Székesfehérvár,. Szombathely, Vác, Veszprém, valamint az eperjesi, hajdúdorogi és munkácsi görög katolikus püspökség). Ezenfelül az esztergomi érsek Magyarország prímása is, és az eddigi 77 érsek közül 21 kapta meg a bíbort. Az érsekeknek nagy szerepük volt az ország történetében az egyházkormányzati tevékenységükön túl is, részint mint magas világi tisztségek (Esztergom megye örökös főispánja, királyi kancellár, királyi helytartó) viselőinek, részint egyéniségük súlya miatt. De nem csekély a levéltár jelentősége a helytörténet és a gazdaságtörténet vonatkozásában sem. Az egyházmegyének 1776. évi szét darabolása elszakította ugyan a barsszentkereszti és a rozsnyói uradalmat, de további nyolc uradalom (Esztergom, Érsekújvár, Drégely, Guta, Nagysalló, Nagyszombat, Pozsony, Verebély) 1918-ig, kisebb részük pedig 1945-ig megmaradt. 1776 és 1918 között Bars, Esztergom, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pozsony és Trencsén megyékben összesen 74 község tartozott az uradalmakhoz. A levéltár iratanyaga 1880 folyóméter. Ennek nagyobb része (1400 folyóméter) a prímási palotának a levéltár számára épített, vasállványokkal felszerelt helyiségében, kisebb része (480 folyóméter) pedig a bazilika sekrestyéje feletti második emeleten, részint vas-, részint faállványokon van elhelyezve. A legrégibb eredeti irat II. Béla királynak 1138. évi oklevele. A Mohács előtti oklevelek száma 1180. Az iratanyag két fő részre tagozódik: Egyházkormányzati levéltárra (Archívum ecclesiasticum) és Világi levéltárra (Archívum saeculare). Az Egyházkormányzat! levéltár ismét több részre oszlik. Az első a Batthyány József érseksége előtti (1776) időből fennmaradt iratanyag (Archívum ecclesiasticum vetus, rövidítve AEV). Részint időrendben, részint tárgy szerinti csoportosításban van felállítva. A második rész Batthyány József érsekségének iratanyaga (1776—1799), három időrendi szakaszra (I —III. protocollum) osztva. Mindhárom szakasz iratai tárgyi csoportokba vannak rendezve, úgymint: az államot és az egyházat közösen érdeklő ügyek (acta publico-ecclesiastica) — egyházi alapítványok (acta fundationum ecclesiasticarum) — világi alapítványok (acta fundationum saecularium) — oktatásügy (acta de studiis et scholis) — vallásügy (acta religionario-ecclesiastica) — a nem katolikusok vallásgyakorlata (acta religionaria) — a prímási joghatósághoz tartozó ügyek (acta qua ad primatem) — az érseki tartomány püspökei (acta suffraganeorum) — egyházi belügyek (acta intraneorum) — egyházlátogatások (acta visitationalia) — az egyházmegyén kívüli vegyes ügyek (acta extraneorum et miscellanea) — szentszéki perek (acta processualia) — egyházi tudományok (acta ecclesiastico-litteraria) — plébániák rendezése (acta regulationis parochiarum). A harmadik és további részek az egymás után következő érsekek egyházkormányzati iratai. Károly Ambrus (1808— 1809) és Rudnay Sándor (1819 —