Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Az egyházi levéltárakban, akárcsak minden más levéltárban, többször került sor átrendezésekre. A történettudomány születése korában, a felvilágosodás idején, immár nem csak jogbiztosító értékét, hanem történeti forrásértékét is felismerték, és ennek megfelelően rendezték át az addig létrejött és fennmaradt iratanyagot. A XVIII. század végén, illetve XIX. század elején kialakított rendszer egészen a legutóbbi évtizedekig vagy napjainkig érvényben maradt. Az anyaggal egykorú segédletek általában ma is használhatók, és jól szolgálják a kutatást. A levéltárak jelentőségét egyházjogi rendelkezések is erősítették, és segítették az iratok megőrzését. A rendszeres kutatás számára azonban az egyházi levéltárak csak 1950 óta nyíltak meg, korábban csak szórványosan, alkalmanként adtak lehetőséget az iratokba való betekintésre. Az 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet a római katolikus egyházi levéltárakat nemzeti érdekű magánlevéltárakká nyilvánította. Az 50-es évek elején állami levéltárosok munkája nyomán jöttek létre csaknem mindenütt az egyházi levéltárak első, modern elvek szerint készült alapleltárai. 1956 után átmenetileg megszűnt a rendszeres feltárás, sőt helyenként az állagmegóvás munkája is. 1969-ben valósult meg a magyar katolikus püspöki kar határozata nyomán az a már többször felmerült terv, hogy az egyházi levéltárak rendszeres munkájának koordinálására egyházi szerv létesüljön. Ekkor alakult meg az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, mely a múzeumi jellegű egyházi gyűjtemények és könyvtárak mellett az egyházi levéltárak felügyeleti és szakmai tanácsadó szerve. E központ működési szabályzatát 1976-ban hagyta jóvá a püspöki kar. Ennek feladatai közé tartozik az is, hogy összekötő legyen az állami felügyeletet gyakorló minisztériumi Levéltári Osztály és az egyes egyházi szaklevéltárak között. A központ évtizedes tevékenységére visszatekintve megállapítható, hogy ez az együttműködés — minden nehézség és anyagi akadály ellenére — gyümölcsöző volt. A Levéltári Osztály által rendezett továbbképző kurzusok fokozták az egyházi levéltárosok felkészültségét a modern kutatás szolgálatában, és a központi felügyelet, szakmai tanácsadás eredményeképp több helyen javultak a személyi és tárgyi feltételek. Sajnos, még sok a megoldatlan feladat. Esztergomi Prímási Levéltár 2501 ESZTERGOM, Berényi Zsigmond u. 2. Tel.: 1. A prímási levéltár nem csupán egyike az ország egyházmegyéi levéltárainak, hanem anyagának jelentősége és mennyisége tekintetében jóval meghaladja azokat. 1778-ig ugyanis — a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével — az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szepességig és Gömörig terjed. Ezenkívül Esztergomhoz tartozott még számos exempt (a területileg illeté-