Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

Magyarország levéltárügye a felszabadulás után (Balázs Péter)

származó adatokat csupán az illetékes (az iratokat létrehozó, annak jogutódja, illetve felettese) szerv előzetes jóváhagyásával publikál, illetőleg ezen iratok felhasználásával készült kéziratát megjelentetés előtt az illetékes szervnek bemutatja. Reprodukció (film, xerox) az ilyen iratokról csak akkor készíthető a kutató számára, ha ehhez a hozzájárulásra illetékes szerv a levéltárnak a reprodukálandó iratok tárgyát megjelölő javaslatára írásban előzetesen hozzájárult. Államközi egyezmény keretében érkező külföldi állampolgár kutatási engedélyt kaphat minden olyan 1944. szeptember 30. előtt keletkezett irat kutatására, amely nem esik kutatási korlátozás alá. Részükre a kutatási engedély megszerzéséről a magyar fogadó fél gondoskodik. Magánúton érkező külföldi kutató részére a levéltár igazgatója saját hatáskörében adhat engedélyt minden olyan 1918. január 1. előtt keletkezett iratban való kutatásra, amely nem esik kutatási tilalom alá. Az 1918. január 1. és 1944. szeptember 30. között keletkezett, kutatási tilalom alá nem eső levéltári anyag kutatását viszont a levéltár igazgatója csak a Levéltári Osztály előzetes hozzájárulása esetén engedélyezheti. Az általános levéltárakat évente mintegy 3 ezer kutató 25 — 30 ezer alkalommal keresi fel. A külföldi kutatók száma évente 150 — 200 között van. Indokolt esetben a levéltárak másik levéltár kutatótermi használatára iratokat kölcsönöznek ki. A levéltárakat évente mintegy 12—15 ezer magánügyfél keresi fel, munkaviszony, szolgálati idő, iskolai végzettség stb. igazolása céljából. Valamennyi általános levéltár tudományos szakkönyvtárral is rendelkezik abból a célból, hogy az iratanyag feldolgozásához és egyéb levéltári feladatokhoz a levéltár alkalmazottainak, továbbá az iratanyag használatához a levéltár kutatóinak segítséget nyújtson. A levéltári szakkönyvtár elsősorban a levéltári munka elméletére és gyakorlatára, a levéltár illetékességi, illetőleg gyűjtőkörébe tartozó szervek ügyvitelére és ügykezelésére vonatkozó, továbbá a levéltári anyag használhatóvá tételét (rendezés, leltározás stb.) a levéltáros számára, illetőleg a levéltári anyag használatát a kutató számára elősegítő, a helytörténeti, a levéltár anyagának felhasználásával készült, a magyar és az egyetemes történeti összefoglaló műveket, valamint az általános segédkönyveket (lexikonokat, szótárakat, címtárakat stb.) gyűjti. Az általános levéltári könyvtár a levéltári könyvtári hálózat tagja. E hálózat központja a Magyar Országos Levéltár központi könyvtára. A levéltári szakkönyvtár köteteit a kutatók csak helybenolvasással, a levéltár kutatószobájában használhatják. Az elmúlt három évtized alatt kiépültek a magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatai is. A Levéltári Osztály a Nemzetközi Levéltári Tanács (CIA) tagja, vezetőjét rendszeresen meghívják a Tanács üléseire és rendezvényeire. A magyar levéltárosok bekapcsolódtak az egyes szakbizottságok munkájába is, s a mikrofilm bizottság teendőit éveken keresztül magyar levéltáros látta