Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

sági termelési statisztika sorozat, amely 1921-től kezdődően általában országrészek szerinti, illetve megyei bontásban évről-évre részletes adatokat tartalmaz a művelés alatt álló terület nagyságáról, a vetésterületről, a terméseredményekről, a művelési ágak megoszlásáról, az egyes mezőgazdasági kultúrák arányáról, a bortermelésről, az állattenyésztés minden ágáról. Az 1949 utáni anyagban találhatók a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos statisztikai iratok, valamint az évenként ismétlődő összeírások, amelyek részletes adatokat tartalmaznak az állami gazdaságokról, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. Igen érdekes a MTA Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen végzett „tájkutatási" munka és az 1957-ben végrehajtott négyezer egyéni gazdálkodóról készített felvétel anyaga. Az Iparstatisztikai főosztály anyagának legértékesebb része a gyáripari sorozat, amely 1921-től iparágak szerinti megyei összesítéseket, illetve 1942ből az adatszolgáltató üzemek részletes adatait tartalmazza. Az üzemtörténeti kutatások gazdag forrása az 1950 — 1965 között készült iparstatisztikai beszámoló- és munkaügyi jelentések, továbbá a vállalati mérlegbeszámolók sorozata. A Közgazdasági főosztály anyagában találhatók az 1963. évi mikrocenzus, az 1960-ban készült adatfelvétel, amely 18 000 munkás-alkalmazott háztartás jövedelem szerinti rétegződését vizsgálta, továbbá az anyagstatisztikával kapcsolatos adatok. A Kereskedelmi- és közlekedésstatisztikai főosztály anyagában részletes adatokat találunk külkereskedelmünkről (a behozatalról és a kivitelről), valamint belkereskedelmünkről, a bolt- és vendéglátóipari hálózat helyzetéről. A C fondcsoportban található a Népességtudományi Kutató Intézet fond ja, amelyben egyszeri adatfelvételek tartalmaznak igen értékes adatokat (a budapesti gyermekek antropometriai vizsgálata, népesedési közvéleménykutatás, az 1970-ben indult cigányvizsgálat). A gyűjtemények közül (F fondcsoport) legjelentősebb s leginkább kutatott az Országos Községi Törzskönyvbizottság fondja. A bizottságot az 1898. évi IV. tc. hívta létre, élén a KSH elnökével. Tagjai a szakminisztériumok mellett a Magyar Országos Levéltár, a MTA Történelmi Bizottsága, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, a Katonai Térképészeti Intézet képviselői voltak. A bizottság munkájában neves nyelvészek, történészek, levéltárosok és egyéb területeken működő szakértők vettek részt; feladatuk nemcsak a helységnevek állandóan használt, végleges formájának megállapítása volt, hanem a külterületi lakott helyek, dűlők, a vasút- és hajóállomások pontos nevét is törzskönyvezték, s az ország valamennyi helységét egységes bélyegzőkkel és pecsétekkel látták el. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratait Magyarország mai területének helységeiről a KSH-ban őrizték meg, a szomszédos országokhoz csatolt helységek anyaga a Magyar Országos Levéltárban maradt meg, ahonnan az 1976-ban került a KSH Levéltárába. Az iratok összesen 117 levéltári dobozt töltenek meg, amelyekhez a pecsétek és bélyegzőlenyomatok további 14 doboza járul. A helységnevek megállapítására vonatkozó iratok csaknem teljesek, a pecsét- és bélyegző-