Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Veszprém város 1827-ben készült klasszicista stílusú levéltári szekrénye A felszabadulás után a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára és a megszűnt Veszprém megyei rendházak iratanyaga a megyei levéltárba került. (Bizonyos iratokat a rendek már korábban összegyűjtöttek, a tihanyi apátság legrégibb iratai például, köztük az alapítólevél, már a XIX. század óta a rend pannonhalmi levéltárában vannak.) Az idők viharát a rendi iratanyagok sem kerülhették el, jórészük hiányos, töredékes. így is nagyon lényeges gazdaság-, társadalom-, művelődés- és köztörténeti forrásanyagot képeznek. A levéltár középkori okleveleinek kétharmada például ezekből a fondokból származik. Számottevő a térkép-, tervrajz- és összeírás-anyag is. A veszprémi hiteleshelyi felvallási jegyzőkönyvek 1635-től 1852-ig terjedő sorozata 65 kötetet tesz ki. A nem nagy számú családi fond többsége a háborúk és a papírgyűjtő mozgalmak pusztítását túlélt családi levéltárak töredéke. A Berhidai Archívum azonban épségben megmaradt, ugyanis a század elején került a levéltárba. Ez a fond a berhidai Boronkay, Karácson, Késmárky és Somogyi