Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

látogathatják. A mikrofilmek kutatását filmleolvasó teszi lehetővé. A könyvtár állománya elsősorban a kutatáshoz szükséges kiadványokat, összefoglalókat, módszertani munkákat, lexikonokat, szótárakat és jelentős régi folyóiratokat tartalmazza. Kölönlegessége az 1762-es norinbergai kiadású ATLAS HOMANNIANUS világtérkép. A levéltár a felmerült reprográfiai igényeket is ki tudja elégíteni. Tolna megyei Levéltár 7101 SZEKSZÁRD, Béla tér 1. (Pf. 33.) Tel.: 11-718 A másfél évszázados török uralom alatt Tolna megye elnéptelenedett. A XVII. század végén kezdődött meg a megye újratelepítése és vele együtt a közigazgatás újjászervezése. A megyének székhelye nem lévén, irattárát, majd az ebből alakult levéltárát állandóan a megyegyűlések színhelyére vándoroltatták. 1727-ben Simontornyán elkészült a megyeház, ebben kapott helyet a levéltár is. Fél évszázaddal később, 1780-ban Szekszárd lett a megyeszékhely, és egy év múlva felépült itt a megyeháza. Ide költözött a levéltár is. 1794. augusztus 7-én azonban hatalmas tűzvész pusztított a megyeszékhelyen. Elhamvadt mintegy 600 ház, megsemmisült a templom, és leégett a megyeháza is. Az iratokat az ablakokon kidobálva mentették. A levéltár rendje felbomlott. Az iratokat zsákokban ideiglenesen Tolnán helyezték el, majd onnan visszakerülve őrzési helyük egy nedves börtöncella lett. 1836-ban fejezték be az új megyeháza építését. A levéltár ekkor végleges helyére került, s az iratok elhelyezése és védelme hosszú időre megoldódott. Az iratok mennyisége a XIX. század elejétől gyorsan gyarapodott, és emiatt a levéltár többször kapott újabb raktárhelyiségeket. 1901-ben a megye úgy határozott, hogy a nemrégen nyílt múzeum egy földszinti és egy emeleti szobájában kell a régi keletű dokumentumokat elhelyezni, míg a „friss" iratok maradjanak a levéltár addigi három helyiségében a megyeházán. Ugyancsak helyükön maradtak a protokollumok, az 1848 — 1849. évi iratok és a Nobilitaria gyűjtemény. A 20-as években a megye újabb helyiségek után nézett: a megyeháza mellett megvásárolt egy épületet, amelyet részben a levéltár rendelkezésére bocsátott. Az 1950-es évek elején, majd a 60-as évek végén és a 70-es évek első felében az intézmény újabb raktárakat kapott. Valamennyi raktár és iroda a régi megyeháza épületében van. A levéltár a XX. század 70-es éveire jutott olyan elhelyezéshez, ami jellegénél fogva méltán megilleti. Ebben az időszakban az alkalmazottak létszáma is a korábbi 5-6 főről 18-ra emelkedett. A levéltár illetékességi területe — fennállása óta — Tolna megye. A megye határa a török uralmat követő évtizedek bizonytalan állapota után, a XVIII. század elején alakult ki, s azóta alig történt változás. Az 1950-es közigazga-