Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A levéltár kutatószobájában 24 kutatónak áll rendelkezésére kutatóhely. Ebben a helyiségben található a szabadpolcos rendszerű tudományos szakkönyvtár is. A kutatóterem keddtől péntekig 9—17 óra között van nyitva. A szakkönyvtár állománya 5076 kötet, elsősorban helytörténeti szövegeket, régebbi forráskiadványokat, törvény- és rendeletgyűjteményeket, cím- és névtárakat, lexikonokat és 738 kötet folyóiratot őriz. A levéltárnak reprográfiai berendezése nincsen, de fotó reprodukciók készítése külső szakemberrel megoldható. Szolnok megyei Levéltár 5001 SZOLNOK, Keskeny János u. 40-42. (Pf. 51.) Tel.: 17-775 Szolnok királyi megyét a XI. század első felében szervezték meg. Eredeti területe a Kraszna völgyéig és Dés városáig terjedt. A XIII. század végén a Kraszna vidéki rész Közép-Szolnok, a Szamos melléki rész Belső-Szolnok néven önálló megyévé alakult. Külső-Szolnok megye a XV. században alakult meg, elnevezéséről azonban a korábbi időszakból is tudomásunk van. Az 1569. évi III. tc. Külső-Szolnok és Heves megye egyesítését mondja ki és létrejön Heves-Külső-Szolnok megye. A mai Szolnok megye Szolnok székhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megye néven 1876-ban alakult meg. A megye területét a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységei és a volt Heves és Külső-Szolnok megye utóbbi részének települései alkotják. Korábban a Jászkun Kerület Jászberény székhellyel nem tartozott a megye területéhez. Katonai kötelezettsége ellenében kiváltságos helyzete volt, önkormányzattal rendelkezett. A Jászkun Kerület iratanyaga a Szolnok megyei Levéltárban található, amelyben a Kiskunságra vonatkozó iratok is vannak. A területi változások következményeként Szolnok megyére vonatkozó iratok a Heves megyei Levéltárban is találhatók a megyei törvényhatósági iratokban. A levéltár feudális kori anyagának tekintélyes részét, történelmi magvát a Jászkun Kerület önálló iratanyaga képezi. Ennek rendszerezéséről és gyűjtéséről 1751-óta van tudomásunk, ugyanis Mária Terézia királynő ekkor rendelte el a Jászkún Kerület önálló írástárának, archívumának felállítását a kerület székhelyén, Jászberényben. Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulása után 1878-ban a jászberényi levéltár anyaga (oklevelek, privilégiumok, közigazgatási és törvénykezési iratok) jól rendezett és kutatható állapotban Szolnokra, az újonnan megalakult megyei levéltárba került. (A Jászkun Kerület iratait még 1825-ben rendezték.) Ezzel párhuzamosan került sor az odatartozó városok és községek levéltári iratainak rendszerezésére is. Az ekkor készített segédletek időtállóak, jórészt ma is használhatók. Később, a századforduló után néhány évvel több község, így Jászapáti és Jászalsószentgyörgy levéltárát is rendezték. Jászapátiban és Jászalsószentgyörgyön a munkát Hild Viktor végezte, aki később