Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Teljesnek mondhatók Somogy megye árvaszékének, tisztifőorvosának, törvényhatósági állatorvosának, számvevőségének és közigazgatási bizottságának 1872—1944 közötti fondjai. A levéltár őrzi Kaposvár mezővárosnak, majd rendezett tanácsú, illetve törvényhatósági jogú városnak meglehetősen hiányosan ránkmaradt iratait (1848 — 1950). (A város 1942-ig rendezett tanácsú, 1942-től pedig törvényhatósági jogú város volt, törvényhatósága azonban csak 1945. december 7-én alakult meg.) Feudális kori községi iratok (különféle összeírások, adózási könyvek, községbírói számadások stb.) csaknem minden községre vonatkozóan találhatók. A kapitalista kori községek XIX — XX. századi igazgatási és önkormányzati iratai töredékesen maradtak csak meg. A közigazgatás területi szakszervei közül az államépítészeti hivatal (1889 — 1944), a megyei tanfelügyelőség (1895 — 1944), a gazdasági felügyelőség (1908— 1944), a kaposvári pénzügyigazgatóság (1895 — 1944) és a megyei földmérési igazgatóság (1851 — 1949) iratai találhatók meg a levéltárban. A jogszolgáltatás területi szerveinek fondjai között jelentősek a kaposvári törvényszék cégbírósági iratai. A járásbíróságok 1872—1944 közötti iratai töredékesen találhatók a levéltárban. Ügyészségi iratok közül a levéltár őrzi a megyei tisztifőügyész (1903 — 1928), továbbá a kaposvári népügyészség (1945-1949) iratait. A köztestületek fondfőcsoportján belül 14 feudális kori céh iratait őrzi a levéltár (töredékesen 1675 és 1870 között). A több megyére is kiterjedő köztestületek fondjai között említést érdemelnek az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara 1922 — 1949 közötti iratai. Az ipartestületek, a legeltetési társulatok, az úrbéres közbirtokosságok, az erdőbirtokosságok iratai töredékesen találhatók a XIX. és a XX. száadból. A feudális kori olvasóegyleti iratok közül jelentős az ún. megyei olvasótár protokolluma (1816-1853). A tanintézetek közül a kaposvári Somssich Pál állami fiúgimnázium (1780—1944) és a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály református fiúgimnázium (1858 — 1947), valamint a csurgói tanítóképezde iratai (1869 — 1930) érdemelnek kiemelést. A gazdasági szervek fondjai között a legnagyobb forrásértéke a piarista kusztodiátus mernyei gazdasága iratainak (1769 — 1950) van. A levéltár a családi és személyi fondok sorában a Bosnyák, Czindery, Festetics, Jankovics, Kacskovics, Sárközy, Somssich, Széchenyi, Zichy, Gyulai-Gaál stb. családok iratait, valamint Roboz István, Noszlopy Gáspár személyi iratainak töredékét őrzi. A családi levéltárak sorában a II. világháborús cselekmények súlyos pusztítást végeztek. A megmaradt fondok még töredékesen is jelentős forrásokat képviselnek, mivel e családok és e személyiségek jelentős szerepet töltöttek be a megye történetében. Az egyházi szervek fondjaiból a megye területén működött ferences rendházak XVIII — XIX. századi iratai — töredékes állapotban is — a legjelentősebbek. A gyűjtemények fondfőcsoportban a feudáliskori megyei és mezővárosi összeírások forrásértéke, különösképp a gazdaságtörténet, a társadalmi