Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
A megyei közgyűlés iratanyagának legfontosabb része a jegyzőkönyvek sorozata az 1597 — 1848, illetve 1872—1944 közti évekből. A jegyzőkönyvek azonban az 1603—1670 közti évekből hiányosan, az 1938—1944. évekből egyáltalán nem maradtak meg. A megyei közgyűlési iratok 1611 — 1848. évekből nagyjából teljesnek mondhatók. Ezek sorából kiemelkedő a Mária Teréziaféle úrbérrendezés majdnem teljes anyagát tartalmazó állag (melynek hiányait a levéltár a Magyar Országos Levéltárból mikrofilmen pótolta). Említést érdemel még, hogy teljesnek mondható a II. József-kori közigazgatás és igazságszolgáltatás megyei iratanyaga is. A megyei tisztségviselők iratai a feudális korból csak töredékekben maradtak meg. Az 1944 előtti évekből a főispáni iratokból csak a segédkönyvek taláhaltók meg a levéltárban, de hiányos az alispáni iratok sorozata is: az 1911 — 1941 közötti rész teljesen hiányzik. A járások anyagából 1848 előttről csak jelentéktelen töredékek, az 1872 — 1944. évekből pedig csak az irattári segédkönyvek töredékei maradtak meg. Aránylag kis veszteséget szenvedett a megyei törvényszék anyaga, amely a XVI. század végétől 1848-ig több mint 20 folyóméter terjedelmű. Az abszolutizmus kori megyefőnöki, törvényszéki, járási szolgabírói iratok, különösen az 1850— 1860 közti évekből, szinte hiánytalanok. A városok közül a volt megyeszékhely, Balassagyarmat jegyzőkönyveinek Szlovák nyelvű szerződés a falu és az iskolamester között (Nógrád, 1788)
