Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

értékét tekintve legfontosabb irategyüttese: az esztergomi főkáptalan hiteleshelyi levéltára. 1551-től 1882-ig teljes a jegyzőkönyvek sorozata, s a mintegy tízezernyi irat nemcsak a Mohács előtti időszaknak fontos forrása, hanem a XVI —XVIII. századi királyi Magyarország szinte egészére találhatunk benne adatokat. Igen gazdag forrásanyagot találhatunk az Apponyi, Balassa, Dobó, Pálffy, családokra. Három rendház XVIII —XX. századi iratait célszerű még megemlíteni; az esztergomi bencésekét (1818 — 1947), a tatai kapucinusokét (1765—1947) és piaristákét (1764 — 1947). A hiteleshelyi levéltárral együtt került a levéltárba a Palásthy család iratanyaga (1256 — 1852), majd ezt a későbbiekben kiegészítette a család történetére vonatkozó másolatgyűjtemény is. A Hont és Nyitra megyékben birtokos család iratanyaga elsősorban helytörténeti szempontból érdekes (a XVI —XIX. századból). Néhány kisebb jelentőségű személyi és családi anyagból két esztergomi kereskedő 1848 előtti iratait kell kiemelni: Gantner Jánosét és Trenker Jánosét. Néhány megyei terv a XIX. század második feléből Prokopp János mérnöktől származik. A gyűjtemények fondfőcsoportban a levéltár eredetiben és későbbi másolatokban 940 darab Mohács előtti oklevelet őriz. Az esztergomi főkáptalan anyaga a legnagyobb, ebből 694, a Palásthy család anyagából 234 oklevél került elő. A fentmaradó 12 darab részben a város, részben a megye peres anyagaiból származó másolat. Az oklevelekhez törzskönyv áll rendelkezésre. Külön gyűjteményben található a több mint 250 tételből álló 1848 előtti összeírásgyűjtemény is, amelyhez községenkénti cédulamutató áll rendelkezésre. Majdnem 200 darab kéziratos térkép (1767-től) elsősorban a tagosítások és úrbérrendezések XIX. századi lebonyolításáról ad gazdag képet. Az ezer darabból álló plakátgyűjtemény az utóbbi években alakult ki. A levéltár mikrofilmgyűjteménye a központilag biztosított felvételekből alakult ki, de a későbbiekben vásárlás útján is növekedett. Központi gyűjteményekben őrzött anyag másolatai mellett kiemelkedő mennyiségű az 1968-ig Esztergomban őrzött garamszentbenedeki konvent hiteleshelyi levéltárának anyagáról készített másolat. A mikrofilmgyűjteményben a megyei sajtó legfontosabb kiadványairól készített másolatok is megtalálhatók. A mikrofilmgyűjtemény jelenlegi mennyisége 97 620 felvétel — egy példányos, pozitív. A magyarországi Tanácsköztársaság időszakának államhatalmi szervei közül önállóan az Esztergom megyei és városi munkás-, paraszt és katonatanács 1 iratfolyóméternyi elég hiányos iratanyaga maradt meg. A Tanácsköztársaság történetének értékes forrásait képezik a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek egy részében szereplő 1919-es munkástanácsi jegyzőkönyvek is. A felszabadulást követő napokban létrejött népi bizottságok közül elsősorban a nemzeti bizottságok iratai maradtak meg nagyobb számban: az esztergomi (1945-1949), a komáromi (1946-1949), a tatai (1945-1949) és a tatabányai (1947 — 1949) nemzeti bizottság iratai mellett majd 50 községi nemzeti bizottság vegyes értékű és kis mennyiségű irata található meg a levéltárban. A kevés földigénylő bizottsági iratanyag körül az esztergomi, környei és súri a legjelentősebb. A megye nehézipari üzemeinek üzemi bizottsági iratai