Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

felügyelőségnek (1940 — 1944) és a megyei tanfelügyelőségnek (1909 — 1950) maradt számottevő iratanyaga. A jogszolgáltatás területi szervei közül mind terjedelemben, mind jelentőségében legértékesebbek az egri törvényszék úrbéri elkülönözési és tagosítási iratai (1747 — 1944). Számos esetben itt találhatók a Mária Terézia-kori úrbérrendezés községi táblái — az itt fel nem lelhetők összegyűjtve a megyei közgyűlés iratanyagában vannak — , valamint az abszolutizmus idején felfektetett telekkönyvek is. Jelentősebbek még a megyei ügyészség (1872—1919), a megyei bíróság (polgári és bűntető perei, 1915 — 1937), az egri járásbíróság (1937 — 1942) és a megyei törvényszéki fogház (1866 — 1944) irategyüttesei. Az intézetek közül a levéltár őrzi az 1740-ben alapított egri érseki jogakadémia (1757 — 1949), az 1828-ban Pirker érsek által életre hívott első magyar nyelvű tanítóképző (1857 — 1948) és az angolkisasszonyok tanítőnőképzőjének (1880—1940) iratait. Mindhárom irategyüttesből a XVIII—XX. századi Magyarország művelődéstörténetéhez kaphatnak a kutatók lényeges adalékokat. A középiskolák közül az angolkisasszonyok egri leánygimnáziumának (1890—1949), a ciszterciek egri gimnáziumának (1776—1949), az egri Dobó István gimnáziumnak (1890—1949) és a gyöngyösi Koháry István gimnáziumnak (1886—1944) maradtak fenn értékes iratai. A közel száz felekezeti és állami népiskola, valamint polgári iskola iratai csak igen töredékesen kerültek be a levéltárba. A köztestületek fondfőcsoport gyakran kutatott részét képezik Eger város céheinek 1703 és 1872 közötti iratai, melyekből a Magyaroszágon a XIX. század 70-es évekig oly jellemző iparszervezeti formára kaphatnak fontos adatokat a kutatók, akik az itt nem található céhekre mind a megye, mind a városok iratanyagában, valamint a Heves és Külső-Szolnok megyei céhlevelek gyűjteményében is kereshetnek még iratokat. Az ipartestületek iratai 1884 és 1949 közötti időből találhatók meg a levéltárban. Terjedelemben és forrásgazdagságban az Eger és Vidéke Ipartestület anyaga emelhető ki. Szintén teljesnek mondható az Egri Ügyvédi Kamara levéltárba került 1875— 1944 közötti fondja. Bár hiányosak, mégis igen értékesek a „Besenyőtelki Nemesi Közbirtokosság" 1278— 1910 közötti iratai. A polgári korszakban a megyében is igen nagy számban alakult egyesületek és társulatok közül csak hétnek iratai kerültek be a levéltárba, amelyek közül az egri kaszinó (1833 — 1910) iratanyaga érdemel kiemelést. (Az egyesületekre és társulatokra jóval több adatot találhat a kutató alapszabályaik levéltári gyűjteményében.) A gazdasági szervek fondfőcsoportjában a megye legfontosabb kapitalizmus kori ipari üzemei közül az egercsehi kőszénbánya és portlandcementgyár (1893 — 1948), a recski ércbánya (1925 — 1946), a mátravidéki erőmű és szénbánya (1937 — 1946). a selypi cementgyár (1883 — 1946), a hatvani cukorés konzervgyár (1900—1948), a selypi cukorgyár (1937 —1948), valamint az egri dohánygyár (1894—1944) iratai kerültek be a levéltárba. Egyes megyei, városi és községi bankok, takarék- és hitelszövetkezetek anyagát szintén a levéltár őrzi. (Megjegyzendő, hogy a cégbírósági anyagban és a Magyar Országos Levéltár gazdasági irategyütteseiben további adatok találhatók az