Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

átszervezésekor Debrecenbe, az új megyei levéltárba szállították. A levéltárban őrzött fondok a volt Bihar megye egész területére tartalmaznak adatokat. A hajdúkerület levéltárát először 1688-ban említik: az iratokat ekkor a böszörményi székház egy kis szobájában tárolták, azonban a legfontosabb iratokat, okleveleket már 1605-től megőrizték. 1776-ban külön levéltári helyiséget építettek és a következő évben megkezdődött az iratok rendezése. A hajdúkerületi levéltár anyagát az 1876-ban megalakult Hajdú megyei levéltár vette át. Az iratanyag jelentősebb károsodása az 1849. évi selejtezéskor történt. A hajdú városok már a XVIII. századtól önálló levéltárral rendelkeztek. A régi iratanyagra 1872-től fordítottak nagyobb figyelmet a rendezett tanácsú városok: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló, a községekké alakuló Hajdúhadház, Hajdúdorog és Vámospércs viszont elhanyagolta a levéltári anyag gondozását. Az előbbi városok és községek iratanyagát a levéltár 1951 — 1953 közötti években vette át. A volt hajdúvárosok levéltárai 1944 — 1948 közötti selejtezések során is károsodtak. Az 1950. évi 29. sz. tvr. alapján a régi törvényhatósági levéltárakból 1951. január 1-i hatállyal szervezték meg a Debrecen Városi Közlevéltárat és a Hajdú-Bihar megyei Közlevéltárat. A két közlevéltár összevonásával 1952. novemberében létrejött a Debreceni Állami Levéltár. Az állami levéltár hatásköre alapján a törvényhatósági iratok mellett gyűjtötte az állami, városi, községi, közületi szervek, vállalatok régebbi iratait is. Az ötvenes években így nagyarányú iratbegyűjtésre, ezt követően rendezésre, illetve selejtezésre került sor. 1968-tól a levéltárak átkerültek a tanácsokhoz, így az intézmény HajdúBihar megyei Levéltár néven működött tovább. A levéltárak tanácsi kezelésbe vételével a Hajdú-Bihar megyei Levéltár személyi állománya kétszeresére, költségvetési előirányzata pedig többszörösére emelkedett. A levéltár teljes anyaga középszinten rendezett. Az anyag nagy részéről már elkészült az áttekintő raktári jegyzék. A levéltár a jogszabályokban előírt iratátvételeket a raktárak telítettsége miatt nem tudja teljesíteni. A levéltár gyűjtőköre a jelenlegi Hajdú-Bihar megyére és Debrecen megyei városra terjed ki. A levéltár iratanyagának mennyisége 3811 folyóméter. Legrégibb irata az 1294. május 23-án kelt oklevél, amely káptalani másolatban maradt fenn. Az első eredeti oklevelet 1311. május 27-én a váradi káptalan adta ki birtokügyben. A közigazgatás felsőbb szervei közül említést érdemel a Tartományi Biztosság Debreceni Kerületének iratanyaga (1796—1849). A kerületi biztos foglalkozott a hadsereg részleges kiegészítésével, a hadiadó behajtásával, az élelmezés megszervezésével. A megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok sorába tartozik a Bihar megyei, a hajdúkerületi, a Hajdú megyei és a Debrecen városi fondok iratanyaga.