Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

képző 1886— 1948. évi iratai, valamint a községi népiskolák 1880— 1920. évi eléggé hiányos anyakönyvei. A köztestületek fondfőcsoportjában a céhek iratai a legjelentősebbek, mintegy 40 soproni és 125 megyei céhnek található meg XVI —XIX. századi eredeti vagy átírt artikulusa, az esetek többségében a jegyzőkönyvek, a mester- és a legénykönyvek is. Az ipartestületek iratai, a segéd- és a munkakönyvi nyilvántartások a XIX. század végétől töredékesen, az 1920-as évektől többé-kevésbé hézagosan megvannak. Külön említést érdemel a soproni kereskedelmi testület 1648 — 1851. évi iratanyaga. Viszont a Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarának csak az 1945 — 1950. évi iratai maradtak meg. r A különféle politikai és kulturális egyesületek iratanyaga (1872—1949) a város hajdani polgári társadalmának életéről ad keresztmetszetet. Az egyesületi iratanyag hiányosan maradt meg, jelentősebbek a brennbergi bányatárspénztár (1820—1951), a soproni háziipari egylet (1878—1908) és a soproni katolikus kör (1906-1950) iratai. A gazdasági szervek iratanyagából tudományos feltárásra különösen alkalmas Brennbergbánya (1826—1948), a Vasárugyár Rt. (1912 — 1944), a Selyemipar (1926—1948), a Pamutipar (1928 — 1948) stb. iratanyaga, amely középszinten rendezett és selejtanyagtól mentes, egyúttal részletes leltár áll a kutatók rendelkezésére. A legjelentősebb egyházi iratanyag a csornai premontrei konvent hiteleshelyi- és magánlevéltára. Az 1535 — 1949 közti időből 40 folyóméternyi anyag maradt meg. A megszűnt szerzetesrendek iratanyaga is jelentős mennyiségű. Több középnemesi család (Káldy, Kollár, Vizkelety, Zeke) XVII —XIX. századi anyagát is a levéltár őrzi. A levéltárnak gazdag gyűjteményanyaga van. A feudális kori városi összeMátyás király arany pecsétje az 1464. évi soproni oklevélen (a pecsét első és hétlapja)