Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

Magyarország levéltárügye a felszabadulás után (Balázs Péter)

A Magyar Tudományos Akadémia az illetékességi körébe tartozó iratoknak kb. egynegyedét őrzi központi levéltárában, az anyag döntő többsége még a különféle intézeteknél található. Az egyházi szaklevéltárak iratainak mennyisége 1980 végén 10093 folyóméter volt a következő megoszlásban: a katolikus egyház levéltárai a református egyház levéltárai az evangélikus egyház levéltárai az egyéb felekezetek levéltárai őriztek. 6136 2785 920 252 folyóméter iratot Az állami és szaklevéltárakban őrzött iratok mennyisége tehát 1980 december 31-én megközelítette a 183 ezer folyómétert. Az előbbi hagyományos iratanyag mellett a magyar levéltárak nemzetközi viszonylatban is jelentős, több mint 42 millió mikrofilmfelvételt is őriznek, amelyből közel 36 millió a Magyar Országos Levéltár állományába tartozik. (Mellette a legjelentősebb mikrofilm gyűjteménnyel a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára rendelkezik.) A Magyar Országos Levéltár részben állománykiegészítő (szlovákiai levéltári anyagról), részben biztonsági (Mohács előtti okleveleiről) célból már 1944 előtt megkezdte iratok mikrofilmezését, s az előbbi célból mintegy 50 ezer, az utóbbi célból 80 ezer felvételt készített. A felvételezés volumene 1948-tól egy francia gyártmányú félautomata Micro-Jumma felvevőgép, majd az 1950-es évek végétől újabb nagy teljesítményű felvevőgépek és egyéb berendezések munkába állításával jelentősen megnőtt, s a Magyar Országos Levéltár mikrofilmező részlegének kapacitása alkalmassá vált összlevéltári állománykiegészítő, biztonsági, állagkímólő és olykor raktárhelyet nyerő mikrofilmézési feladatok ellátására is. E filmezés keretében mikrofilmfelvétel készült valamennyi ismert 1526 előtti oklevélről és XVI—XVII. századi török nyelvű iratról, a tanácsköztársasági fondokról, a Magyar Országos Levéltár sok jelentős fondjáról, illetve állagáról (királyi könyvek, úrbéri tabellák, tized jegyzékek, urbáriumok, helytartótanácsi ülésjegyzőkönyvek, táblai ülésjegyzőkönyvek, kancelláriai Benignae resolutiones és Insinuata, a Batthyány, Eszterházy, Károlyi és Zichy család fontosabb iratai, O.H.B. iratok, minisztertanácsi jegyzőkönyvek, a Külügyminisztérium békeelőkészítő osztálya, Horthy Miklós kabinetirodája, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Általános Hitelbank, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., stb. iratai), a tanácsi levéltárak 1848 előtti megyei közgyűlési és városi tanácsülési jegyzőkönyveiről, valamint Sopron város összes 1786 előtti iratáról, az egyházi levéltárak 1711 előtti anyagáról, valamint az 1895 előtti egyházi anyakönyvekről stb. A filmtárban nyertek elhelyezést a csereakciók keretében és egyéb úton 28 külföldi országból érkezett filmek is. Ezek közel 40%-át Ausztriából, több mint 30%-át Csehszlovákiából, több mint 10-10%-át Romániából és Jugoszláviából kaptuk. (A Magyar Országos Levéltárról szóló ismertetés a mikrofilmtár állagának mennyiségi adatait is közli.)