Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A levéltár segédletei közül megjelent a Győri Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (Bp., 1963.), a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár fondjainak jegyzéke, 2. javított és bővített kiadás (Győr, 1980.) és a Kéziratos térképek a Győri Állami Levéltárban (Bp., 1965.). A levéltár történetéről megjelent Lengyel Alfréd Győr város levéltárának története (LK, 1959.) és Győr vármegye levéltárának története (LSz, 1962.). A levéltár saját kiadványai Lengyel Alfréd, Sáry István, Tirnitz József Az élet megindulása a felszabadulás után Győr-Sopron megyében 1945 (Győr, 1971.). Gecsényi Lajos (szerk.) Tanulmányok Győr és vidéke történetéhez (Győr, 1978.). Gecsényi Lajos (szerk.) Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez (Győr, 1979.) és Győr-Sopron megye anyakönyvi kerületei 1895 — 1978 (Győr, 1979.). A levéltár kutatószobája kedd és szombat kivételével 8 — 16 óra között tart nyitva. A mosonmagyaróvári levéltári részlegben önálló kutatásra van lehetőség, de itt előzetes bejelentés szükséges. A mikrofilmek használatát leolvasó készülékek teszik lehetővé. A levéltár szakkönyvtára (4500 kötet) elsősorban történeti és levéltári szakkönyveket, segédkönyveket, folyóiratokat tartalmaz. A levéltárnak reprográfiai berendezése nincsen. A Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltára 9401 SOPRON, Fő tér 1. (Pf. 82.) Tel.: 12-198 A Sopron városi Közlevéltár 1950-ben az egykori Sopron megye és az addig azonos jogállású Sopron város levéltárának egyesítéséből létesült. Sopron megye három járása: a kismartoni, nagymartom és felsőpulyai, továbbá a soproni egy része, 102 községgel 1921-ben Ausztriához került. 1950-ben Sopron megyét Győr-Moson megyével egyesítették, ugyanakkor a csepregi járás 16 községét Vas megyéhez csatolták. Sopron pedig járási jogú városi rangot kapott. A területi változások a levéltár 1918, illetve 1950 előtt keletkezett állományát nem érintették, őrizetében van a csepregi és az elcsatolt járások szolgabíróságainak 1913 előtti iratanyaga is. A két megye egyesítése után, a megyei tanács és a végrehajtó bizottság iratanyaga viszont Győrött található. Sopron megye levéltárának hányatott sorsa volt. A török veszély korában a megye nemessége különböző helyeken tartotta törvénykezéseit, közgyűléseit és ha szükségessé vált, menekítette levéltárát. A megye állandó székhelye 1651-től Nemeskér, 1786-tól Sopron. A levéltár az 1832-ben épült vármegyeházában (később a járási hivatal épülete) talált végleges helyet. A levéltár berendezésére a megye a két háború között sokat áldozott. A megyei levéltári iratanyagot első ízben Dallos Márton aljegyző, majd levéltáros rendezte (1779). A soproni népszavazást (1921) megelőző időben,