Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
A korábbi megyei levéltárak magukban foglalják az egykori történeti megyék teljes iratanyagát, így Mosón megyének az 1921 őszétől zömében Ausztriához tartozó nezsideri és rajkai járásai, továbbá Győr megyének 1919. januárjától Csehszlovákiához tartozó ún. csilziközi községei történetének forrásait. A levéltárban találhatók az 1954-ben Veszprém megyéhez csatolt Csíkvánd, Gyarmat, Malomsok és Szerecseny községek iratai is. Győr megye levéltáráról, az „archívum comitatus"-ról az 1721. évi megyei közgyűlési jegyzőkönyv tesz először említést. A megyei igazgatás szervezetében azonban csak 1805-ben létesítettek levéltárosi állást, amelyre Schedius Kristóf személyében neveztek ki levéltárost. Utódai sorából kiemelkedik Ráth Károly történettudós, aki rövid munkássága (1867 — 1868) idején a megyei közgyűlés iratait rendezte. Mosón megye levéltárát az 1683. évi közgyűlési jegyzőkönyvben említik először, amikor a török ellenes felszabadító hadjáratok viszontagságai elől az alispán saját lakására vitette a legértékesebb iratokat. A levéltár rendezését a XVIII. század 80-as éveiben kezdték meg, levéltárosi állást azonban csak 1842-ben rendszeresítettek. Győr város levéltárának első említése a XVII. században történik. A legkorábbi iratrendezések a XVIII. század közepén kezdődtek, önálló levéltárost 1846-ban neveztek ki Streibig Károly személyében. A levéltári anyag átfogó rendezését és segédletekkel való ellátását Sefcsik Ferenc hajtotta végre 1898-1932 között. A két megye levéltárát a múlt század első harmadától kezdve Győrött, illetve Magyaróváron a megyeháza épületében kialakított levéltári helyiségekben őrizték. A II. világháború eseményei az iratanyagban kárt nem okoztak. Mosón megye levéltárát és a vele 1950-ben egyesített magyaróvári városi levéltárat 1968-ban a városi tanács épületében kisebb tűzkár érte. Ezt követően a levéltárat a volt gimnázium épületében kialakított raktárakba szállították át, ahol jelenleg is található. Győr város iratait a XIX. század végén épült városháza első emeletén levő levéltárban tárolták 1952-ig, amikoris a levéltári helyiségeket más célra vették igénybe, és az iratanyagot az épület alagsorába szállították át. Innenl973 — 1974 folyamán kerültek át az iratok Liszt Ferenc utcai központi épületbe. A levéltárak tanácsi felügyelet alá helyezése (1968) óta az intézmény tárgyi és személyi ellátottsága egyenletes fejlődésen ment át. Munkatársainak száma 10 fő. A levéltári anyag 80%-a középszinten rendezett és kb. 80%-hoz áttekintő raktári jegyzék áll rendelkezésre. Az iratanyag kutatását megnehezíti, hogy Győrött a központi épületen kívül még három külső raktár található, az egyik több kilométer távolságban fűtési és megfelelő világítási lehetőség nélkül. A levéltár gyűjtőköre Győr-Sopron megye győri és mosonmagyaróvári járásaira, továbbá Győr megyei városra és Mosonmagyaróvár városra terjed ki. Az 1950-ben megalakult Győr-Sopron megyei Közlevéltár, elnevezése 1952 novemberétől Győri Állami Levéltárra, majd 1968. január 1-től, a tanácsi kezelésbe adással egyidejűleg Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltárra, illetve
