Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

szegedi főügyészségi (1920—1944), vegyes fondokból származó Bihar megyei (1920—1944) iratokról készült felvételek, a gyomai Kner nyomda irodalmi­művészeti levelezéséről készült felvételek (kb. 1914— 1944), a Csanád megyei és Békés megyei sajtóanyag (1877 — 1944). A filmek nagyobb része egy pél­dányos (pozitív). Viszonylag gazdag anyaggal rendelkezik az intézmény az 1918—1919. évi forradalmak időszakára nézve. A közigazgatás különböző szintű iratain kívül megmaradtak a mezőberényi és a magyarbánhegyesi nemzeti tanácsok 1918 novemberétől 1919 februárjáig készült jegyzőkönyvei. A proletár­diktatúra Békés megye területén csak 37 napig állott fenn. A megyei direktó­rium iratai mellett — jelentős hiányokkal — fennmaradt a gyulai, a gyomai, a mezőberényi és a magyarbánhegyesi munkástanács, illetve direktórium fondja. Az iratokhoz helyi és országos lapok, röplapok, falragaszok gyűjte­ménye csatlakozik. A forradalmi időszak számos dokumentuma található az 1919— 1920. évi fegyelmi iratok között is. Békés megye az ország legkorábban felszabadult területei közé tartozik. A jelentős hiányok ellenére is gazdag és sokoldalú iratanyag maradt meg a felszabadulás után alakult népi bizottságok tevékenységéről. A levéltár hatvan­négy nemzeti bizottsági fonddal rendelkezik. A legteljesebbek közül a gyulai (1944-1949), az orosházi (1944-1949), a battonyai (1945-1949) és a békés­csabai (1944—1949) említhető. Többnyire a levéltárba kerültek az igazoló bizottságok iratai. Hiánytalanul megmaradt a megyei földbirtokrendező tanács és a földhivatal anyaga; hatvannégy településről a községi földigénylő bizottságok általában töredékes fondja. Különösen értékes a békési, a csorvási és a mezőberényi földigénylő bizottságok anyaga. Az üzemi bizottságok iratai közül kevés került a levéltárba. Viszonylag használható a gyulai harisnya­gyáré és a sarkadi cukorgyáré. A felszabadulástól a tanácsalakulásig terjedő évek közigazgatási fondjai közül a főispáni és alispáni iratanyag mind értékben, mind pedig mennyiség­ben kiemelkedő, jelentősebb hiányai nincsenek. A megye területén fennállt kilenc járás iratai nagyobbrészt megmaradtak ebből az évkörből. Békéscsaba, Orosháza városoknak, Csabacsüd, Doboz, Gyoma, Mezőmegyer, Tótkomlós, Újkígyós, Battonya és Csanádapáca községeknek fondjai mondhatók a leg­teljesebbeknek. A felszabadulás és a földreform témaköréhez mintegy kétezer tematikai feltáró cédula készült, a főispán, az alispán és a városok 1944 —1949. évi iratai szintén feltáró cédulákkal rendekeznek. A felszabadulás után működő szakszervek levéltárba került iratai közül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megyei megbízottjának (1954 — — 1960) és agyulai kerületi iparfelügyelőségnek fondja nagy forrásértékű. Viszonylag teljesen megmaradtak a megyei szabadművelődési felügyelőség 1947 — 1949. évi iratai. Sok töredékes fond őrzi a közellátási jegyrendszer és a kötelező terménybegyűjtés emlékét (1949 — 1956). Az első évtized terv­beruházásainak tükre a megyei beruházási igazgatóság anyaga. Az ügyészsé­gek és bíróságok iratai az 1950-es évek elejéig kerültek be a levéltárba, nagy hiányokkal. Az oktatási intézmények államosítás utáni iratai — néhány kivétellel — még többnyire az iskoláknál találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents