Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

sek, közutak, hidak XX. századi dokumentációját tartalmazó gyulai államépítészeti hivatali iratok érdemelnek kiemelést. A kapitalista kori igazságszolgáltatási fondok sorában a gyulai törvényszék hitbizományi és 1878—1944 közötti cégbírósági iratai a legértékesebbek. A büntetőperes iratok az 1930-as évektől maradtak meg nagyobb számban és a gyulai államügyészség hasonló idejű irataival kiegészítve jól használhatók. 1880-tól 1944-ig megvannak a gyulai törvényszéki fogház rabtörzskönyvei. Hét járásbíróság polgári, büntető és telekkönyvi iratanyagát őrzi a levéltár. A járásbírósági iratok zöme 1920 utáni. Az oktatási intézmények iratanyaga igen jelentős terjedelmű. A középiskolák közül kiemelkedik a mezőberényi, majd szarvasi gimnázium (1802 — 1948), a békéscsabai (1857-1948), a békési (1861-1947), a szeghalmi (1926 — 1948) gimnázium, a szarvasi tanítónőképző intézet (1869 — 1948), továbbá az orosházi mezőgazdasági középiskola (1922—1948) iratanyaga. 13 polgári iskola iratai közül legteljesebb az endrődi katolikus (1924— 1949), a sarkadi állami (1877 — 1923), a mezőberényi állami (1895—1948) és az orosházi állami (1894 — 1948) polgári iskolák fondja. A népiskolák anyaga több mint 180 fondot jelent. Ebben képviselve vannak az 1840-es évekig visszanyúló szarvasi, békési, békéscsabai egyházi iskolák éppen úgy, mint a XX. századi tanyai iskolák. A szakiskolai iratok között a békéscsabai földművesiskola fondja (1898—1944) és az orosházi iparostanonciskoláé (1884— 1944) érdemel külön figyelmet. Nyolcvankilenc fond tartozik az ún. köztestületek anyagához a levéltárban. 15 céh iratai maradtak meg, zömmel töredékesen, kizárólag a XIX. századból. (Céhiratok a megye múzeumaiban is vannak.) Nyolc esetben gyulai céhek fondjairól van szó. A levéltár terjedelmes, az 1880-as évek második felétől 1948-ig terjedő ipartestületi iratsorozatokat őriz. A legteljesebbek (a békési, a békéscsabai, a gyulai és az orosházi) a testületi jegyzőkönyveket, az ügyviteli iratokat is tartalmazzák, az iparosokra, a segédekre és a munkásokra vonatkozó, különféle nyilvántartások mellett. Alapvető forrásokat nyújt a Körösvidék ár mentesítésének, öntözéses gazdálkodásának történetéhez tizenhét ármentesítő társulati fond. Különösen értékes az alsó-fehérkörösi (1873 — 1948), a feketekörösi (1854-1950) és az ivánfenéki (1881-1949) társulat anyaga. A levéltár Szarvasról 1854-ig visszanyúló hegyközségi fondokat őriz. A 76 fondból álló egyesületi fondfőcsoportban a békéscsabai kaszinó 1842 — 1847 közötti, a Békési Vasúti Társulat 1846— 1848 évkörű iratai koruknál és tárgyuknál fogva egyaránt jelentősek. A kis terjedelmű egyesületi iratsorozatok között sok falusi, tanyai olvasókör XX. századi anyaga megtalálható, bár többnyire hiányosan. Az üzemek államosítása előtti évtizedekből származó s a megye jellemző iparágaira vonatkozó iratok sorában a gyulai harisnyagyár (1900 — 1948), a békéscsabai malom (1851 — 1948), a mezőhegyesi (1889— 1948) és a sarkadi (1911 — 1948) cukorgyárak fondja kiemelkedő teljességű. A levéltár egyik legértékesebb anyaga a gyomai Kner nyomda 1882 — 1946 közötti fondja, amely a XX. századi magyar szellemi élet kiváló személyiségeivel (Bartók, Kodály, Móricz, Móra, Balázs Béla és mások) folytatott levelezést is tartalmazza.