Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

június 19. A XCVII-XCIX., CI-XII. tc: szabályozza a felállításra kerülő Helytartótanács szervezetét és működését. A kormányszéknek felállítása után 22 tanácsosa volt, a 18. század közepére azonban már ügykörök szerint 10 állandó bizottság működött (egyházi, közoktatási, kereskedelmi, úrbéri, egészségügyi, városi, nemesi stb.) (—> 1782. április 2., 1783. november 11.) október 6. E nappal kezdődnek a közgyűlési jegyzőkönyvek Csongrád megyében. az év folyamán Arad város első irata, a levéltár korábbi részei a török korban elpusztultak. — Heves megyében Dévay András aljegyző javaslatot tesz az iratokat tartalmazó ládáknak a gyöngyösi Szent Bertalan templom sekrestyéjében való elhelyezésére. (Az iratanyagot az 1740-es évek végéig itt őrzik.) — Kiskunhalason Váczi Halász István jegyző javaslatára megkezdik a jegyzőkönyvek vezetését. ez évből való a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának legrégibb irata: Wormsban német nyelven kiállított pestis és betegségmentes helyről való érkezést igazoló bizonyítvány. 1724 január 20. Dévay András, Heves megye aljegyzője bemutatja a közgyűlésnek a levéltárrendezés eredményét: a levéltár anyagáról készült lajstromot és a megyei határozatok kivonatát (—> 1722). az év folyamán Nagyszombatban a királyi biztos elrendeli az iratok rendezését. — Ez évből maradtak fenn Baja város tanácsának jegyzőkönyvei. - Először említik a források a lőcsei Csáky-iratokat, mint a későbbi „archívum generálé" előzményét. 1724-1750 Zakariás Ádám Baranya megyei jegyzőnél lévő iratokról lajstrom készül. — Somogy megye iratait az akkori megyeszékhelyen, Tapsonyban tárolják (-^ 1715. június 15.). Itt kezd a nedves helyen tárolt, és pusztuló iratok kötetekbe másolásához Tallián János megyei főjegyző. 1725 április 24. Szeged városi tanácsa elrendeli, hogy a kiváltságleveleket három kulccsal ellátott ládában őrizzék, és a városi tanács negyedévenként ellenőrizze azok meglétét. A titkos levéltár 1949-ig gyarapodik (—> 1359). az év folyamán Bihar megyében megkezdik a megyei jegyzőkönyvek mutatózását. — A 16-17. században kialakult és I. Lipót által 1695-ben elismert budai görögkeleti szerb püspökség ettől kezdve őriz iratokat a Görögkeleti Szerb Egyház Levéltárában Szentendrén, egykorú iktató- és mutatókönyvekkel.