Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán a Magyar Kamara irattárába kerülnek az 1709-ben megszüntetett budai kamarai adminisztráció iratai. - Volkra Ottó veszprémi püspök a Győri Káptalani Levéltárban helyez biztonságba püspöki és káptalani birtokjogi iratokat, amelyek azonban ott elégnek. — A Kalocsai Érseki Levéltár egyházkormányzati és igazgatási iratait tárgyi csoportokban kezelik, segédkönyvekkel. — A Kancellária megyénként felkéri mindazoknak a szabályrendeleteknek (statútumoknak) a jegyzékét, amelyek a múltban életbe léptek. Ezért Mosón megye közgyűlése olyan határozatot hoz, hogy a „nagy rendetlenségben levő levelestári irományok" átvizsgálása után egy külön e célra felfogadott személy készítse el a részletes lajstromot. 1718 az év folyamán Nógrád megye archívumát Gács várából a losonci székházba viszik. ez évből valók Temesvár első iratai (-> 1716. október 16.). 1719 július 3. Gömör megye már az új épületben, Pelsőcön tartja közgyűlését (-> 1716). A levéltárnak azonban csak a 17-18. századi iratai kerülnek ide. A régebbi iratok öt ládában a rozsnyói nagytemplom sekrestyéjében maradnak (—> 1765. március 21.). az év folyamán Bars megye közgyűlése bizottságot küld ki levéltára rendezésére. 1720 május 16. III. Károly a Magyar Kamarát átszervező utasítást ad ki, amelyben kifejezi azon kívánságát, hogy a Kamarán belül a fiscus érdekeinek védelmére levéltárat létesítsenek. Szükségesnek tartja, hogy az ország régi történelmében és törvényeiben jártas személyt nevezzenek ki levéltárnok — archivarius — címmel. Bevezetik az ún. protocollum domesticumot, amiben a tanácsülés elé kerülő beadványokat kell nyilvántartani, iktatószám nélkül, ez évből való Óbuda első irata (szerződés). 1720 körül A Batthyány-család uradalmi központja Körmend lesz, ahol később elhelyezik a levéltár jelentős részét (-> 1769).