Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

irategyüttes, melyhez később Thurzó György levelezése, a két birtok uradalmi iratai is tartoznak. Utóbbi lett az alapja az Árvái Közbirtokosság levéltárának. (-» 1626, 1653. január 18.) 1629 az év folyamán Nyitra megye közgyűlésén határozatot hoznak az iratok rendezéséről. ez évtől kezdődnek Máramaros megye közgyűlési jegyzőkönyvei, melyek csaknem kivétel nélkül magyar nyelvűek. — Ez évtől kezdődik, és azóta folyamatosan fennmaradt a törvénykezési iratsorozat Szabolcs megyében, ez évből való Ungvár első irata, egy betáblázási jegyzőkönyv. 1630 A Veszprémi Káptalani Levéltár Sopronból visszaköltözik Veszprémbe (-> 1544. szeptember 21.). ez évből való Csík megye legrégibb irata és Pozsony város első polgárkönyve. 1633 Papírmaíom működik Alsóruzsbachon (Szepes m.). 1636 I. Rákóczi György papírmalmot létesít Gyulafehérvárott. 1637 I. Rákóczi György Lámkeréken (Sebes szék) és Nagyenyeden papírmalmot létesít. (Az előbbi 1650-ig, az utóbbi 1722-ig működik.) — A piaristák egyetemes káptalanja intézkedéseket tesz a rendi iratok őrzésére vonatkozóan. 1638 ez évből maradt fenn Esztergom megye első közgyűlési jegyzőkönyv töredéke és Pest-Pilis-Solt megye közgyűlési jegyzőkönyve. 1639 ez évvel kezdődnek Veszprém megye közgyűlési jegyzőkönyvei. — Nyitra megye a levéltárban végzett rendezés ellenőrzésére bizottságot küld ki. 1640 augusztus 8. Zala megye közgyűlése megbízza Perneszi Ferenc alispánt, hogy a megye jegyzőjével együtt vegye át az előző nótárius özvegyétől a megye jegyzőkönyvét és peres iratait.