Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

házánál őriznek, a király adassa vissza. Minthogy ez eddig nem történt meg, ezért ez év augusztusára kiküldenek két-két ítélőmestert, hogy kétszer 15 napos időtartam alatt vizsgálják át az iratokat. Az ítélőmesterek költségeiről azok gondoskodjanak, akik leveleiket visszakerestetik. Elrendelik továbbá, hogy minden vármegye, amelyik vissza akarja szerezni okleveleit, menjen Pozsonyba azokért. ez évtől fogva a váradi káptalan hiteleshelyi levéltárát Váradelőhegyen őrzik, ez évvel kezdődnek Bars, Sáros és Turóc megye iratai és jegyzőkönyvei. 1558 január 10. Meghal Palczan Péter volt budai városi bíró. Elkészül hagyatéki leltára, mely szerint a budai és pesti levéltárból származó iratokat találtak itt. („Diversa litteralis instrumenta antiíua Budensia, Pestiensia"). Az iratanyag a későbbiekben az örökösök közt szétszóródik (—> 1541. szeptember 2.). 1559 ez évből való az esztergomi Prímási Levéltár Visitationes Canonicae sorozatának legrégibb kötete és Gönc város (Abaúj m,) első irata. 1560 ez évtől megkezdik a győri városháza építését a káptalantól átengedett telken a Várban, ide kerül a levéltár is (—» 1594. szeptember 29.). — Nagybánya első jegyzőkönyve, mely egyúttal az iratok regesztruma is. 45 oklevelet rögzítettek benne. —Nagyszombatban (Kalmár Imre főbírósága idején) magyar törvénykezés folyik, és a törvényszéki jegyzőkönyvek is magyar nyelvűek. 1561 április 11. Az erdélyi országgyűlés elrendeli a kolozsmonostori konventi levéltár egyesítését a Gyulafehérvári Káptalani Levéltárral. 1562 ez évvel kezdődik a Nozdroviczky-család letéti iratanyaga az Egri Érseki Levéltárban. 1563 Megkezdi működését a Heltai Gáspár által alapított kolozsvári papírmalom.