Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Bevezetés

BEVEZETÉS A magyar levéltárak történetének kronológiai áttekintése a Magyar Országos Levéltárban a millecentenáriumi előkészületek során vetődött fel. Az volt az elképzelés, hogy a „Levéltári Közlemények" különszámaként 1996-ban jelenik meg az összeállítás, melyhez a folyóirat akkori szerkesztője, Réfi Oszkó Magdolna készített javaslatot. A kronológia feladatát abban határozta meg, „hogy a magyar levéltártudomány mindenkori kereteit rögzítse és a szakmai (emberi) tevékenységet, a vele összefüggő eseményeket adja szigorú időrendben. Célja, hogy pontos, megbízható adatokat adjon az események idejére, tényszerűségeire." Az adatokat a Benda Kálmán irányításával készült „Magyarország történeti kronológiája" című (Budapest, 1981-1982) munka mintájára kívánta közölni, a mindenkori országhatár által határolt területre, tehát 1919 előtt a történeti Magyarországra. A szerkesztő által javasolt témacsoportok az alábbiak voltak: 1. ÍRÁS ÉS IRAT - Az irat anyaga - íróeszköz (toll, írógép, elektromos jelek stb.) - Az íróanyag (pl. tinta, festék stb.) - írásfajták (pl. kézírás, ékírás, gépírás, betűírás stb.) - Iratfajták (pl. oklevél, magánlevél, jegyzőkönyv stb,; Csak abban az esetben említjük meg az iratot, ha az az adott levéltár legrégibb vagy valamilyen más ok miatt említésre méltó irata.) - Pecsétek, címerek stb. 2. LEVÉLTAR (mint épület és intézmény őrzőhely (Országos, megyei, városi, egyházi stb.) - A levéltári épület (intézmény első említése, elhelyezése - Levéltáralapítási és szervezési intézkedések - Új levéltári, raktári épület, műhelyek - A levéltári épület pusztulása, károsodása (háború, tűzvész stb.) (Nem kronológiai adat egy-egy levéltár gyakori költözködése.)