Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

számát, addig azonban a Zsigmond király rendelkezése marad érvényben; minden királyi határozatot vizsgáljanak felül és egy törvénytárba gyűjtsenek a következő országgyűlésig. A határozatok nem maradtak fent okleveles formában, augusztus 8. A budai káptalan II. Lajos király parancsára vizsgálatot tart. A vizsgálattal megbízott királyi ember Csorba János mester a kiskancellária jegyzője, valamint a hiteleshelyi tanú, Szegedi Benedek kanonok megtudták, hogy a hatvani országgyűlésen (—>1525. június 24.) Korlátkői Péter udvarmester a királyi könyveket meghamisítja és ezért megérdemelné, hogy megégessék. 1526 április 24. Országgyűlést tartanak Rákoson ahol többek között határoznak arról, hogy a nádort csak fejvesztés büntetése miatt lehessen megfosztani a tisztségétől, és erről a király adjon oklevelet, amelyet a Szentkorona mellett őrizzenek, nehogy bárki is a nádort megtámadja. augusztus 25. II. Lajos király saját kezűleg aláirt levélben sürgeti a szlavóniai rendeket, siessenek a mohácsi táborba. A mohácsi csatavesztés után szerencsétlenül járt király utolsó aláirt levele, amelyet a Batthyány-család körmendi levéltárában őriztek, azonban a II. világháborút követő fosztogatásban eltűnt. Antonio Burgio az 1524 óta Budán tartózkodó pápai követ utolsó levele az augusztus 29-i csata előtt. Többek között jelenti, hogy a király Mohácsnál van és várja a horvát bánt. A követi jelentéseket a Vatikáni Titkos Levéltár őrzi. augusztus 29. Mohácsnál csatát veszt II. Lajos király serege a törökkel szemben. A csatát követően szerencsétlenül jár a magyar király. Ennek hírére megkezdődik a budai királyi udvar menekülése, amelynek során pusztult vagy tűnt el — részben vagy egészben — a középkori királyi levéltár, szeptember 12. Szulejmán szultán bevonul Budára. Fosztogató katonái kárt tesznek a tárnoki házban lévő iratok között is. az év folyamán Gyöngyösön helyezik el a salvatoriánus, majd kapisztránus ferences rendtartomány levéltárát. 1527 augusztus 12. Szapolyai I. János király elhagyni kényszerül Budát, és magával viszi az ország iratait, amelyeket Szepes vár kapitányára, Derencsényi Miklósra bíz. az év folyamán Zemplén megye legrégibb, középkori iratanyaga Csicsva várában (?) tűzvész martaléka lesz. — A Németújváron, majd Szalónakon (Vas m.) őrzött Batthyány levéltárat Rohoncra szállítják. 1528 január 8. I. Ferdinánd utasítást ad Budán a Magyar Kamara felállítására. A pénzügy- és gazdaságirányításra létrehozott kormányszéket 1531-ben Pozsonyban szervezik újjá. Fontos szerepet játszik a török elleni védekezés anyagi