Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

voltak láthatók. A címereslevél szerint a Pethők érdemeiről a tárnokházban őrzött királyi évkönyvek tanúskodnak. 1511 augusztus 15. II. Ulászló király oklevélben engedélyezi az (apáca)vásárhelyi (Veszprém m.) bencés monostorba telepített szegedi premontrei apácáknak, hogy a hiteleshelyi működést folytassák, amihez pecsétet kapnak. Az oklevelet a kancelláriában rávezetett jegyzet szerint a királyi könyvbe beiktatták. Az apácák magyar nyelven foglaltatják össze újonnan kapott birtokaik lakóinak jogait és kötelességeit. Az első ismert magyar nyelvű urbárium, ez évből való a Batthyány-család levéltárának első lajstroma, melyet Batthyány Benedek és Boldizsár közti „levéltárosztály" alkalmával készítettek. Ezt követi az első levéltáros, Orossoczi Miklós keltezetlen munkája (-> 1613. szeptember 25.). 1513 április Nyárády János diák összeírja II. Ulászló király dekrétumait (->1492, 1495, 1498, 1500, 1504). A kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. 1514 május-július Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára terepfelmérést végez Magyarországon. Munkája nyomán születik meg az első ismert Magyarország térkép, amelyet 1528-ban nyomtatnak ki. november 19. II. Ulászló király oklevélben adja ki az országgyűlés határozatait. A parasztfelkelés leverése után hozott határozatok többek között előírták a parasztok okozta károk jóvátételét, a kárt tanuk vagy írásos bizonyíték nélkül esküvel is lehetett igazolni, az elpusztított oklevelek helyet új adományt lehessen kérni, s az új oklevélért ne kelljen illetéket fizetni, a királyi jelenléti bíróságot világi vezesse, pecsétje mindig Budán legyen, valamennyi határozatot gyűjtsék össze és megpecsételve minden megyének küldjenek példányt belőle. Ugyanezen a napon kelt II. Ulászló király oklevele, amelyben megerősítette Werbőczy István országbírói ítélőmester törvény- és jogszokás-gyűjteményét, amely azután 1517-ben Bécsben Tripartitum címen lett kinyomtatva. A mindennapos gyakorlatban alkalmazott jogi normák között rögzíti, mit kell írásban intézni, mit kell tartalmaznia az érvényes oklevélnek, mi biztosítja az oklevelek érvényességét, miből állapítható meg az oklevelek valódisága (—>1448. június 16.), mi az oklevelek eltitkolásának büntetése, továbbá a családi levéltár őrzését az idősebb testvér feladatai közé sorolja (—»1486. június 10.).