Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

május 9.1. Mátyás király birtokot adományoz. Az ügyet Erdődy (Bakócz) Tamás terjesztette elő Móré János váradi prépost helyett. A oklevél szövegét az iktatókönyvbe W(erbőczy) István mester levéltáros vezette be. 1486 január 25.1. Mátyás király oklevélbe foglalja a budai országgyűlés határozatait. A Decretum Maius lényegében megismétli az érvényben lévő korábbi királyi rendeleteket: így az oklevelek Zsigmond király idején (—>1435. március 8.) megállapított illetékét és a hiteleshelyi emberek díját is, továbbá szabályozza a hiteleshelyi tanuk működését, eltörli az ídézőlevelek azon formuláját, amely arra utal, hogy más egyetértésével történt visszaélés, eltörli a három vásáron történt kikiáltással való idézést, eltörli a párbajjal történő bizonyítást, előírja, hogy a királyi táblán hozott ítéletről csak az ítélkezés hivatalos helyén lehet kiadni oklevelet, és annak szövegét fel kell olvasni, valamint az ítélőmester pecsétjén kívül egy másik ítélőmester aláírása is hitelesítse az ítéletlevelet, birtokügyekben a király csak a megyék írásos jelentése alapján döntsön, megtiltja a szentjobbi (Bihar m.) konvent hiteleshelyi működését, a nádor, az országbíró és a király pecsétjével ítélkező titkos kancellár vagy a helyettese számit az ország rendes bírájának, az elpusztított oklevelek helyett királyi parancsra a megye tanúsítja a birtokjogot. Utoljára ekkor fordul elő az alkancellári tisztség. Összefoglalják a nádor jogait és kötelességeit. I. Mátyás király Decretum Maius-át 1488-ban Lipcsében kinyomtatják. Az első nyomtatásban megjelent törvényünk, június 10. A kolozsmonostori konvent írásba foglalja a Sárdiak egyezségét. Többek között megegyeznek, hogy haláluk esetén a másik őrzi az okleveleket, s utána pedig mindig a család legidősebb tagjánál kell elhelyezni (-^ 1514. november 19.). ez év folyamán Várday Aladár Visegrádról magyar nyelvű levelet ír testvérének, Várday Miklósnak. A legrégibb ismert magyar nyelvű missilis. 1487 ez évből való a bártfai levéltár első említése: az iratanyag a Szent Egyed templom kápolnájában van elhelyezve. 1488 március 20. Thuróczy Jánosnak, a királyi személyes jelenlét ítélőmesterének latinul írott magyar történeti munkáját, a „Chronica Hungarorum"-ot Brünnben kinyomtatják. Ebben megemlékezik az oklevél megfogalmazásával megbízott jegyzők gyors és ugyanakkor találékony tolláról. Thuróczy a királyi udvarban tevékenykedő világi értelmiségi példája (—> 1351. december 8.). Nevéhez fűző-