Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

szeptember 29. Zsigmond király levélben tudatja a megyékkel, hogy római királlyá választották és ezért új titkos (kis)pecsétet vésetett. Az eddigi pecsétnyomóját összetörette, a korábbi pecsétjével megerősített oklevelek megtartják érvényességüket. Kéri, hogy megyegyűlésen ismertessék új pecsétjét. Az oklevél eredetije, amelyet Vas megyéhez volt címeztek és a Batthyány-család körmendi levéltárában őriztek, a II. világháborút követő fosztogatásban eltűnt. 1412 november 8. Zsigmond király a Velence elleni háború költségeinek fedezésére elzálogosítja a szepesi városokat a lengyel királynak (-> 1772). 1415 október 23. Közjegyző oklevélbe foglalja a győri püspök és a pannonhalmi apát között bizonyos tizedek miatt keletkezett perhez a bizonyító anyagot. A perben elhangzottak ugyan elvesztek az esztergomi helynök levéltárában, mégis kéri a pannonhalmi apát, hogy az említett levéltárban található másolatokat foglalja hiteles írásba. 1417 július 21. Zsigmond király megbízásából magyarországi helytartói a király nevében kiadott dekrétumban szabályozzák a hiteleshelyen oklevelek kiállításáért fizetendő illetékeket (—> 1351. december 11.). 1422 január 13. Garai Miklós nádor Fejér megyében ítélkezik. ítéletlevelének hátlapjára jász nyelven szójegyzéket írnak. A tatárjárás után Magyarországra telepedett iráni eredetű jászok nyelvének legkorábbi írott emléke. Az oklevelet a Magyar Országos Levéltár őrzi. június 7. Zsigmond király a zselicszentjakabi (Somogy m.) monostor alapítólevelét (—»1061) nem fogadja el bizonyítékul, mert nincs pecsétje, ez évben készül Sopron város szőlőtermésének összeírása, mely az első dokumentum a szőlőművelésről. 1427 Antal kolozsmonostori apát leltárt vesz fel a konvent javairól. A leltárban többek között szerepelnek a monostor birtokairól szóló oklevelek, amelyek közül a legfontosabbak, a kiváltságlevelek bőrtartóban vannak elhelyezve. A Magyar Országos Levéltár őrzi.