Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

november Imre váradi olvasókanonok írásba foglalja a váradi káptalan statútumait, amelyek többek között előírják a káptalan hiteleshelyi tevékenységére, a pecsétre, a jegyzőjük esküjére és az oklevelek illetékeire vonatkozó szabályokat. Többször emlegetik a káptalan levéltárában található okleveleket (->1397. augusztus 25.). 1379 április lO.-május 29. Sopronban összeírás készül a telkekről. A város legrégibb telekkönyve. augusztus 16. Szepesi Jakab országbíró Rajki Pétert birtokvesztésre ítélte, mivel hamis oklevelet mutatott be jogai igazolására. A hamisítást egy valódi oklevél segítségével követte el: az eredeti szöveget levakarta és újat irt rá (palimpszeszt -»1060-1063). 1384 június 22. Mária királynő az ország nemesei követeinek kérésére oklevelében átírja apja, I. (Nagy) Lajos király dekrétumát (—> 1351. december 11.), amelyben megerősítést nyert az Aranybulla, II. András király aranypecsétes oklevele (-•1222). 1386 augusztus 27. után Az országnagyok Székesfehérvárott Szent István napján (augusztus 20.) országgyűlést tartva oklevélbe foglalják határozatukat az ország békéjének helyreállításáról. Az oklevél 15. századi másolatban csonkán maradt példányát a Magyar Országos Levéltár őrzi. 1387 július 11. Mária királynő a Kanizsaiaknak adományozza Kapuvárt. Az oklevelet a királynő második titkospecsétjével erősítették meg. Az előző elvesztette érvényét, mivel Mária 1386-ban fogságban volt. A század második felének szokása szerint a pecséten papírfelzet található. 1391 február 12. Csepreg (Vas m.) város oklevéllel bizonyítja a borsmonostori (Somogy m.) apátság egy malmának a bérbeadását. Az oklevél szövegét németül vezették be a város iktatókönyvébe (—> 1393. május 10.). szeptember Bebek Imre országbíró Zsigmond király parancsára Liptó és Turóc megye közgyűlésén megvizsgáltatja a birtokjogi okleveleket. Az oklevélvizsgálatra azért került sor, mert az "Atkosemlékű" János diák házában és ládájában