Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

tekkel szemben kizárólagosan képviseli a magyar levéltárakat. Az 1950. évi 29. tvr. alapján nem kerületi állami levéltárak, hanem az államosítás első lépéseként megyei és városi közlevéltárak jönnek létre. Egyes megyékben a törvényhatósági jogú város és a megye levéltára már 1950-ben összeolvad (Veszprém, BácsKiskun, Komárom m.), másutt azonban néhány hónapig még párhuzamosan működnek (—> 1951. január 1.). ősze Abaúj-Torna vármegye levéltárát Szikszóról a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közlevéltárba szállítják. — A csanádi római katolikus püspökség gazdasági levéltára levéltára a Szeged Városi Közlevéltár kezelésébe kerül. — Bihar megye megmaradt levéltárát Berettyóújfaluról a Hajdú-Bihar Megyei Közlevéltárba szállítják. — A Levéltárak Országos Központja 108/1950. szám alatt a megyei és a városi levéltárak leltárainak elkészítésére vonatkozó útmutatót ad ki. október Fővárosi Közlevéltár néven államosítják a Budapest Székesfőváros Levéltárában őrzött Buda, Pest és Óbuda levéltárait. október 5. Borsa Ivánt kinevezik a Levéltárak Országos Központja vezetőjévé (-> 1957. október 1.). november 12. Csanád megye levéltárát Makóról Szegedre, a városi közlevéltárba szállítáják. november 15.-december 15. A Levéltárak Országos Központja megbízza a közlevéltárak vezetőit. az év folyamán az Országos Levéltárban —- a már 1945 előtt felmerült igény megvalósításaként — hozzákezdenek a családi levéltárak magasabb levéltári egységekre (fondok, állagok) bontásához és tárgyi átrendezéséhez. A következő két évtizedben — a rendezés elveit tisztázó, több éven át tartó viták tanulságait hasznosítva — rendezik a levéltár őrizetében lévő valamennyi nagyobb családi levéltárat (Batthyány, Csáky, Dessewffy, Festetics, Orczy, Széchényi, Teleki, Zichy, Balassa, Forgách), továbbá a kisebb családi levéltárak anyagát. A munka az 1970-es évek elején zárul le. —A Magyar Országos Levéltár kiadványai 1. Levéltári leltárak című sorozatának első köteteként megjelenik Ember Győző „Az 1848/49-i minisztérium levéltára" című ismertető leltára. (A sorozat következő kötete 1960-ban jelenik meg, az ezt követők is nagy időközökkel.) A sorozat célkitűzése: analitikus segédlettel megkönnyíteni a kutatást főként azokban a levéltári anyagokban, melyek esetében a repertórium nem alkalmazható. — A hadtörténeti gyűjtemény új neve: Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum (-» 1947. március, -» 1954). — A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adatgyűjtést rendel el a katolikus plébániák iratanyagáról (anyakönyvek, canonica visitatiók, história domus-ok, számadások, vegyes iratok). — A magyarországi református egyház egyetemes konventje konventi levéltári előadói állást szervez.