Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
február 7. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa Jánossy Dénest az Országos Levéltár főigazgatójává nevezi ki. 1949-ben a kommunista hatalom eltávolítja a Levéltárból. március 12. Fára József levele az ország fő levéltárnokaihoz az Országos Levéltár magánmunkákkal kapcsolatos állásfoglalásáról. április 25. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületében személyi változások. Herzog József elhunyt, helyette Jánossy Dénest választják az egyesület alelnökévé és a levéltári szakosztály elnökévé. Évi rendes közgyűlés. Levéltári témák: a levéltáros képzés, a családi levéltárak. június Esztergom város polgármestere szeretne önálló levéltárosi állást szervezni, ezért körkérdésben fordul az összes magyarországi város polgármesteréhez: van-e a levéltárnak 1867 előtti anyaga, van-e levéltáros. 17 törvényhatóságijogú és 60 megyei városból érkezik válasz. június 24. Jánossy Dénes előterjesztése a levéltárak országos főfelügyeletéről, június 25. Sopronban tervezik a városi levéltár építését, azonban Házi Jenő arról tudósítja Szabó Istvánt, hogy az elképzelés meghiúsult, július 31. Borsod megye alispánjának észrevételei a főlevéltárnoki magánmunkákkal kapcsolatos állásfoglalásról. szeptember 30. Győr, Mosón és Pozsony egyesült megyék törvényhatósági bizottsága döntést hoz a megyei levéltár helyiségeinek átalakítása, illetve korszerűsítése tárgyában, és erre a célra 40 000 pengőt szavaz meg. október 2. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének utolsó rendes közgyűlése a háború alatt. Levéltári téma: a vatikáni levéltár (Pásztor Lajos előadása). október 13. Jánossy Dénes Pasteiner Ivánnak, a Magyar Nemzeti Múzeum alelnökének megküldi a levéltárak országos főfelügyeletéről készített, átdolgozott rendelettervezetet. november 7. Befejeződik az Országos Levéltár felülvizsgálati tevékenysége. A munkatársak 10 törvényhatósági jogú város és 42 megyei város viszonyait tekintették át. az eredményekről Jánossy Dénes készített összefoglalást. A törvényhatósági jogú városok közüt Baján, Kolozsvárott, Miskolcon, Pécsett, Szegeden nem volt az iratok elhelyezése megfelelő. A megyei városoknál 20 esetben voltak problémák: Balassagyarmat, Csongrád, Esztergom, Gyöngyös, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Mohács, Szentes, valamint 12, a bécsi döntésekkel viszszakerült városokban. Három megyei városnak egyáltalán nem volt levéltára. A vizsgálat során választ kerestek arra a kérdésre is, hogy átadnák-e a megyei városok irataikat nagyobb gyűjtőlevéltárnak, illetve van-e valamilyen biztosítékuk az iratok jobb elhelyezésére, a levéltári gondok megoldására. Hét város adta volna át levéltárát: Hajdúböszörmény, Kaposvár, Mosonmagyaróvár, Szekszárd, Szentes, Zalaegerszeg, Vác. A városok nagyobb része ragaszkodott irataihoz, de
