Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

a királyi udvarban kiadott oklevelek száma, az oklevelek ismétlődő (formulás) részei kezdenek megállapodni, s rövidesen megjelenik a káptalanok és bizonyos szerzetes konventek új funkciója, a hiteleshelyi tevékenység (-»1231); melynek során közhitelű írásokat állítanak ki s őriznek. A királyi kancellária kitűnően, gyakran külföldi egyetemeken képzett embereket foglalkoztat (->1351. decem­ber 8.). Közülük az egyik névtelen (Anonymus másnéven P. mester) jegyzője megírja a magyar honfoglalás történetét (Gesta Hungarorum). — III. Béla király oklevélbe foglaltatja Farkas nádor ítéletét, amellyel szökött jobbágyokat adat vissza a Szamosnál alapított monostornak. — III. Béla király a nyitrai egyház­nak adományt tesz. Mindkét oklevelet Kalán udvari kancellár íratta. — III. Béla király a magyarországi cisztercieknek ugyanolyan kiváltságot ad, amilyet a franciaországi monostorok bírnak. Az oklevél tanúi között szerepel Saul kan­cellár. III. Béla király a Szentháromság és a Mindenszentek monostorokat megerősíti birtokukban. Az oklevelet ispán, királyi főjegyző készítette és a királyi kápolna ispánja pecsételte meg. — Miklós esztergomi érsek oklevélbe foglaltatja és pecsétjével megerősíti az esztergomi káptalan és Farkas nádor közötti birtok adás-vételt. Az oklevelet valószínűleg a tanúk között szereplő jegyző készítette. Az első ismert eredeti érseki oklevelet a Magyar Országos Levéltár őrzi. 1185 augusztus 20. III. Béla király Székesfehérvárott ünnepli Szent István napját és a zágrábi püspök kérésére a zágrábi kanonok birtokát megerősíti. Az ügy egyik tanúja, Adorján jegyző. A székesfehérvári törvénynapok (= országgyűlések) első ismert említése. 1186 III. Béla király összeíratva szolgáit és azok kötelezettségeit oklevélben rögzíti a szabad udvarnokok helyzetét. Az oklevelet Adorján budai prépost és királyi kancellár készíttette. 1190 körül Domonkos bán a pápa, a király, III. Béla és családja hozzájárulásával esküvel ígéri, a heiligenkreuzi (Ausztria) ciszterci szerzeteseknek adja nyolc birtokát, hogy átvállalják fogadalmát, miszerint a Szentsírhoz zarándokol, és monostort emeltet Szűz Mária tiszteletére. A monostor Kéthelyen (Somogy m.) épült, első szerzetesei Heiligenkreuzból jöttek és a későbbiekben Domonkos bán fiáról Borsmonostor volt a neve. A mintegy 300 középkori oklevelet tartalmazó le­véltárát a Magyar Országos Levéltár őrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents