Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

alkalmasságára, az iratok elhelyezésére vonatkoznak elsődlegesen, továbbá azok korára, az 1526 előtti iratok mennyiségére, a levéltárban lévő regisztrálatlan iratokra, az 1849 utáni törvénykezési iratok mennyiségére és összetételére, a levéltári selejtezések eredményeire.) A beérkezett válaszok elsősorban az iratanyag elhelyezésére, fizikai állapotára, seíejtezettségére utalnak. Bottka Béla Bars megye, Haán Kálmán Hont megye, Miskey Géza Komárom megye, Nagy Lajos Somogy megye iratairól számolt be. Részletes jelentések érkeztek Abaúj, Borsod, Fogaras, Maros-Torda, a Krassóval egyesített Szörény, Szabolcs, Zemplén megye levéltáráról is. Utóbbiban Szirmay Antal al-, majd főjegyző vette lajstromba az 1880-as években az 1558-1777 közti iratokat. A városokból a minisztérium kevésbé értékelhető válaszokat kap. Kivételt képeznek Győr, Kassa és Szeged városok. Utóbbiban a levéltár felügyeletét a tanács részéről a századfordulóig Reizner János látja el. 1881 az év folyamán a „Századok"-ban a beküldött válaszok alapján megjelenik Pauler Gyula „Adatok megyei levéltáraink ismertetéséhez" című összeállítása, mely az első áttekintés a megyei levéltárakról. A városi levéltárakról nem közöl információkat (—> 1885. július 3-6.). — Sokszorosított formában napvilágot lát Bécsben a „Verzeichniss der durchforsten Archive Oesterreich-Ungarns" című kiadvány, mely az Osztrák-Magyar Monarchia 309 történeti érdekű levéltáráról és egyéb gyűjteményéről ad tájékoztatást a maga területén. — Egyesül Abaúj és Torna megye (-» 1882). — A 10 092/1881. FM számú rendelet alapján a megyei levéltárakban kell őrizni a kormányhatóságilag jóváhagyott rendszeres erdőgazdasági üzemterveket. — Pauler Gyula tollából megjelenik az első ismertetés Szabolcs megye levéltáráról. — A Magyar Történelmi Társulat ismét Sáros megyében tesz látogatást. Többek között Bártfa, Eperjes, Kisszeben városokat, az itt található városi, egyházi, családi levéltárakat látogatják meg. Mindhárom gyűjteményt megfelelő állapotban, tűzbiztos helyen találják. — Lasztókay László kiadja „Az eperjesi levéltárban található nevezetesebb okiratok" című füzetet, azaz a város fontosabb okleveleinek jegyzékét. — Beregszász város iratanyagának rendezése kezdődik: a gyűjteményt a német városok mintájára titkos és nyílt levéltárra tagolják, amit a jegyzőkönyvi anyag egészít ki. — A kiskunfélegyházi városi vezetés dönt a levéltárosi állás létesítéséről, és meghatározza a vonatkozó feladatokat. — Katona Lajos levéltárnok Nagybányán a helyi lapban iratokat ismertet a levéltár életével kapcsolatban. — A Veszprémi Káptalani Levéltár lajstroma készül. Ez betűrendben tartalmazza a káptalani birtokokat és azokon belül időrendben az iratokat, rövid ismertetésükkel. — A református egyházkerületek feletti országos hivatalos szervet, az Egyetemes Konventet hozzák létre az 1876 óta tartó előkészítést követően.