Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
tárról hozott törvényeket. Javasolja, hogy az országos levéltár iratanyagába az eddig kijelölteken felül vegyék be a magyar királyi curia régi levéltárát és a kerületi táblák levéltárait, az 1850-1860 között működött bíróságok anyagát és végül a nyolc magyar minisztérium levéltárát, amelyekből a jövőben folyamatosan kell átvenni az iratokat. június 21. A képviselőház ülésén a külföldi levéltárak berendezkedésének tanulmányozására 3000 forintot szavaznak meg. az év folyamán a Pannonhalmi Főapátság visszakéri az országos levéltártól azt a 28 darab eredeti oklevelet, amelyet 1759-ben helyeztek el az Archivum Regniben. — Az Országgyűlés megszavazza az erdélyi országos levéltár Kolozsvárról Budára költöztetéséhez szükséges 20 000 forintot. Az Országgyűlés a felállítandó új országos levéltár éves költségvetésére 17 000 forintot határoz meg, de a főigazgatói állást kihagyja a költségvetésből. — Budapesten az 1394/1873. eln. sz. polgármesteri rendelet intézkedik az egyesületi alapszabályok levéltár őrzéséről. — Felsőbüki Nagy Miklós veszi át Sopron megye levéltárának gondozását. — Koncz Antal levéltáros rendezi, selejtezi és lajstromozza Szeged város közigazgatási, ügyviteli iratait. A különkezelt iratok és a titkos levéltár rendezését későbbre halasztják (—> 1882). 1874 az év elején áthozzák Kolozsvárról Budára az erdélyi országos levéltárat, és elhelyezik az országházban kijelölt helyén. február 9. Meghal Török János, az Archivum Regni utolsó levéltárnoka. A belügyminiszter megbízza Raaperger Lipótot, a kancelláriai levéltárak igazgatóját az Archivum Regni és a nádori levéltár kezelésével, május Az új levéltáros Zala megyében Hanty Károly. szeptember 19. A minisztertanács elveti az új országos levéltár felállításának gondolatát (-> 1872. július 12.). Úgy dönt, hogy az időközben megüresedett országos levéltárnoki állás betöltésével az újonnan kinevezett országos levéltárnok alá rendeli a volt kormányhatóságok (a Magyar és az Erdélyi Kancellária, a Helytartótanács, az erdélyi királyi kormányszék, a nádor) levéltárait, október 14. I. Ferenc József Szapáry Gyula belügyminiszter javaslatára országos levéltárnoknak nevezi ki Pauler Gyula ügyvédet, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, történetírót (-» 1874. október 24.). Pauler majd 30 évig, 1903-ban bekövetkezett haláláig áll az intézmény élén. október 24. Szapáry Gyula belügyminiszter rendelete az Országos Levéltár újjászervezéséről. Az „új" Országos Levéltár az Archívum Regni jogutódjaként, feladatkörének jelentős kibővítésével jön létre. Az intézmény jellege azonban döntően megváltozik. A rendek jogbiztosító levéltára a polgári Magyarország tudományos intézményévé alakul át.