Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

szétszóródik, másik része a céhtárgyakkai együtt a múzeumokba, harmadik része a városi levéltárakba kerül. július 12. A minisztertanács új országos levéltári intézmény létesítéséről dönt az Archívum Regni és a volt kormányhatósági levéltárak, irattárak összevonásával. — A levéltárügy kérdéseivel foglalkozó ankét-bizottság — elnöke: Horváth Mihály, előadója: Fraknói Vilmos — a megyei, a városi és a községi levéltárak állami felügyelet alá helyezését szorgalmazza, s e célra levéltári felügyelőségek szervezését tartja szükségesnek. szeptember 13. Heves megye közgyűlése jóváhagyja Hodermanszky Antal rendezési és selejtezési tervét. A terv az 1846-ban befejezett utolsó levéltárrendezés óta keletkezett iratokra vonatkozik. szeptember 19. A minisztertanács ülésén azt a határozatot hozzák, hogy a budai új miniszteriális épületben és az ahhoz tartozó országházi épületben csak a volt kancelláriai, a helytartótanácsi, az országos és az erdélyi kormányszéki levéltárat helyezzék el. A kamarai levéltár további rendelkezésig maradjon a Pénzügyminisztérium épületében. október 4. Az Országgyűlés határozata nyomán a Horváth Mihály történész és országgyűlési képviselő által megszervezett ankét-bizottság feljegyzésében javasolja, hogy az országház új, föld alatti helyiségeiben helyezzék el a régi és az újabb kancelláriai levéltárat, ennek helyén az Magyar és Erdélyi Kancellária iratanyagát, és az országház nagy és kis termében a kincstári és az erdélyi országos levéltárakat. október 13. Hazaszállítják az eddig Bécsben őrzött Magyar és Erdélyi Kancellária levéltárát. november 21. A levéltári kérdések megtárgyalására összegyűlt szakértő ankét benyújtja jelentését a felállítandó országos levéltárral kapcsolatban. Az előkészítésre létrehozott bizottság, amelynek tagjai a Magyar Történelmi Társulat soraiból kerülnek ki, elnöke és munkájában Fraknói Vilmos akadémiai tag is részt vesz, kidolgozza a Belügyminisztériumnak benyújtandó tervet, miszerint az új levéltár részei lennének: a Magyar Kancellária, az Erdélyi Kancellária, a Helytartótanács, az erdélyi főkormányszék, a Magyar Kamara, az erdélyi fískus levéltárai, valamint a régi országos levéltár és a nádori levéltár. Kettős feladatkört jelölnek meg az országos levéltár számára: a levéltárnak segítenie kell a kormányközegeket a szükséges kérdések jogi vagy történeti előzményének kiderítésében és segítenie kell a történeti kutatást. Ennek érdekében biztos és jól megközelíthető helyet kell kijelölni az intézmény számára, december 6. Befejezik a Bécsből hazaszállított kancelláriai levéltárak elhelyezését és erről tájékoztatja a belügyminisztert a levéltárak gondozója, Raaperger Lipót segédhivatali aligazgató. Egyben jelenti azt is, hogy a király személye körüli miniszternél Bécsben visszatartották a nagyobb és kisebb királyi pecséte-