Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

június 21. I. Ferenc József személye körüli miniszter a belügyminiszterhez fordul a még mindig Bécsben lévő Magyar és Erdélyi Kancellária levéltárának Budára szállítása ügyében, aki közli, hogy nincs megfelelő hely az ország házában. A levéltárak a király személye körüli minisztérium épületébe kerülnek (->• 1871. áprilisi.). július 14. A király szentesíti a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tc.-t. (Elválasztja a közigazgatástól az igazságszolgáltatást.) Hatálybalépésétől a bíróságok (azaz a törvényszékek) iratai nem részei a megyék és városok levéltárainak (—» 1871. június 8.). szeptember Hoffer János jegyző rendezi Tállya (Zemplén m.) levéltárát. Az iratokat közigazgatási, adóügyi iratokra, végrendeletekre, osztálylevelekre osztja. Mivel valamennyi irat e csoportokba nem helyezhető el, a rendezés következetlen. az év folyamán Nyírbátor levéltáráról leltár készül. — Haan Lajos és Thaly Kálmán a „Századok" ezévi számában részletesen ismertetik a Koháry-család levéltárát. (Részei a következők: I. családi, II. gazdasági, III. úriszéki, úrbéri, IV-V. levelezés, VI. térképek, VII. könyvek) (-» 1936-1938). 1860-as évek Aranyosszék levéltárát a szék monográfusa, Orbán Balázs az ország egyik legrendezettebb levéltárának nevezi. — Koncsek Nándor gondozza Baranya megye levéltárát. Külön mutatót készít az 1698-1716. évi protocollumokhoz. — Selejtezés Fejér megye levéltárában (a commissariatusi iratok kerülnek kiselejtezésre). — Vas megyében a büntető periratokban végeznek selejtezést. 1870 május 11. Cseley János miniszteri osztálytanácsos, akit Kovachich József levéltárnok nyugalomba vonulása után az Archivum Regni átadására küldtek ki, jelentésében arról számol be. hogy az országos levéltárat Török János kezébe átadta. augusztus 1. I. Ferenc József szentesíti a „köztörvényhatóságok rendezéséről" intézkedő 1870. évi XLII. tc.-t. Ide sorolja a megyéket, szabad királyi városokat, 21 volt mezővárost (köztük Nagyváradot és Kecskemétet), a 16 szepesi várost, valamint a szabad kerületeket. A törvényhatóságok legfelső szerve a törvényhatósági bizottság, szervezetében megtalálható még a számvevőség, árvaszék, a tisztviselők között a mérnök, tisztiorvos, levéltárnok (-> 1876). augusztus Török Jánost az Archivum Regni főlevéltárnokává nevezik ki. Azt tapasztalja, hogy 1848 óta semmilyen közjogi iratot nem adtak át a levéltárnak.