Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

Kálmán király oklevélbe foglaltatja a dalmát városok általa esküvel megerősített szabadságát. 1109 Kálmán király birtokperben az okleveles bizonyítás érdekében Simon pécsi püspökkel megvizsgáltatja és átírja Szent István király görög nyelvű alapítólevelét (—>1038 előtt). Az eredeti oklevelet ugyanis összetekercselt formában pecsételték meg, és a pecsét feltörésével az oklevél elvesztette érvényességét. Hitele helyreállítása érdekében szükség volt a görög szöveget lemásolni és (latin nyelven) megindokolni az átírást, továbbá feljegyezni azokat a birtokokat, melyekre közel egy évszázad alatt szert tett a monostor. Az oklevél hátlapjára egyoldalas pecsét van befüggesztve (->1001). Kálmán király oklevelét a kor követelményeinek megfelelően a 13. század végén interpolálták, mindkét példányt a Magyar Országos Levéltár őrzi. 1111 Kálmán király pecsétjével megerősíti a Gaufredus zobori (Nyitra m.) apát által kiállított oklevelet, amelybe szóbeli vallomás alapján Szent István királynak a zobori konventnek adott adományait foglalta. Az oklevél megpecsételését Manasses zagorjei (knini) püspök végezte. 1116 Kálmán király törvényben szabályozza a keresztények és zsidók csereügyleteit (->1251. december 5.). Elrendeli, hogy a jelentősebb ügyletek foglaltassanak mindkét fél által megpecsételt írásba (un. cartula sigillata) a pénzösszeg és a tanuk nevének megjelölésével (—»1141-1146). 1116-1131 Acha veszprémi előkelő oklevélbe foglaltatja adományát a pannonhalmi Szent Márton monostor számára. Az ügy egyik tanúja, Ananias győri kanonok írta az oklevelet. Az oklevél sem megírásában sem megpecsételésében nem kötődik a királyi udvar írásbeliségéhez. A Bencés Főapátsági Levéltár őrzi Pannonhalmán. 1127-1131 II. István király pecsétjével erősíti meg azt az oklevelet, amely Fila adományát tartalmazza. Az oklevélben feljegyzik a jogi aktusban részvevők neveit: a jegyzőét, a poroszlóét, az írnokét és a tanukét. Az oklevél kiállításában résztvevőket