Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

vari Kancellária, a Helytartótanács és a közigazgatásban újra a magyart tekintik hivatalos nyelvnek. október 27. Betiltják a megyei közgyűlések tartását. az év folyamán Csanád megye levéltárnokává választják Gyöngyösi Jánost. (1855-ben került az akkor Békés megyével egyesített volt Csanád megyei levéltárba. Itt dolgozik haláláig, 1882. június 14-ig.) -— Pity István, Csongrád megye levéltámoka rendezi az 1848-1849. évi iratokat, és elenchust készít azokról. — Selkovszky Lászlót Hont megye levéltárnokává választják. — Salamon Ferenc a Pesti Napló 297. számában „Szózat"-ot tesz közzé a mostoha sorsra jutott megyei és városi levéltárak rendjének és biztonságának helyreállítása ügyében. — Ung megye levéltárosa Horvát János. 1861 január 5. Pest megye főlevéltárnokát, Gerlóczy Imrét alispáni jogkörrel is felruházzák. január 8. Nógrád Megye Bizottmánya határozatot hoz a megszüntetett cs. kir. hivatalok iratanyagának átvételéről. január 23. Megkezdi munkáját az Országbírói Értekezlet. Feladata az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok kidolgozása. január 31. A gácsi (Nógrád m.) cs. kir. szolgabírói hivatal iratainak átvételére kiküldött bizottság megteszi jelentését az iratok átvételéről, és közli az átvett iratok jegyzékét. február 26. A Februári Pátens és a hozzá kapcsolódó rendeletek kiadása. Meghatározzák a Birodalmi Tanács, az uralkodó és a tartományok feladatkörét, október 1. Szabolcs megye királyi biztosa, megelőzve a megyék számára kiadott ügykezelési utasítást (—> 1862. január 8.), bevezeti az elnöki iktatást, a „nagyiktatót". A törvényszéknél négy iktatókönyv felfektetését rendeli el (telekkönyvi iratok, polgári perek, gyámsági- és gondnoksági ügyek, bűnügyi iratok). november 5. Uralkodói leirat a kormányzás új rendjének, a „provizóriumnak" a bevezetéséről. Felfüggeszti a Helytartótanács területi hatáskörét, feloszlatja a törvényhatóságokat, katonai bíráskodást léptet életbe. az év folyamán ismét lesz önálló levéltáros Győrben. Visky József, aki az iratanyag rendezésénél a Deáky-féle előmunkálatokra támaszkodik. Tisztét 1897-ig tölti be. — Ballá János Kecskeméten levéltárosi megbízást kap (—• 1887.) — Komárom megye levéltára iratait taksa szerint, csomóját 5, 10, 20, 50 forintjával adogatják el az érdeklődőknek. — Mosón megye közgyűlése Ékei Antalt helyezi a levéltárnoki tisztségbe. — Horváth Antal Pécs város első levéltárosa. — Sopron megye levéltára eredeti állapotában kerül vissza a közben újból megyei levéltárossá kinevezett Talabér István gondozásába. — Szegeden a titkos levéltárat a város közigazgatási dokumentumai közé helyezik. A használhatóság