Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
tás élére a cs. kir. megyefőnök kerül.) Megszűnnek a kiváltságos kerületek, egyesítik Abaúj-Torna, Bereg-Ugocsa, Árva-Turóc, Békés-Csanád megyét, Nyitra, Pest-Pilis-Solt, Bihar és Bács-Bodrog megyéket pedig két részre osztják. Átalakul a bírósági szervezet is. ez évből valók Déva, Hátszeg (mindkettő Hunyad m.) városok első fennmaradt iratai. — Kinevezik az első levéltárost Gyöngyösön. — Megbízzák az első levéltárost Hódmezővásárhelyen Aigner Imre személyében. Tisztét 1860-ig tölti be. Neki és utódainak 1873-ig az aljegyzői teendőket is el kell látni. — Liptó megyében az okleveleket részben ellopják, részben kiszórják a levéltárból. — A „Navigations Archív" (Hajózási Levéltár) anyaga az abszolutizmuskori építési hatóságok birtokába kerül. — Pestről Szén József közigazgatási és Vecseghy József törvényszéki levéltárosok Geringer rendeletére arról tudósítanak, hogy náluk 1848-1849. évi forradalmi irat egyáltalán nincs (—> augusztus). A levéltár 1848-1849. évi ügyviteli irataiból külön sorozatokat hoznak létre: közigazgatási iratok, engedélyek, rendőri iratok, köríntézvények, vegyes iratok csoportosításban. 1850-től ismét új rendszer kezdődik. Külön kezelik az elnöki és általános iratokat, utóbbiakat 1850-1852-ben folytatólagos, majd 1853-tól évenként újrakezdődő iktatószámokkal látják el. Az évtized folyamán rátérnek a kútfők rendszerére (—> 1856. november 1.). — Búzás Pál levéltáros megkezdi a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában a tudományos feldolgozó munkát. — Bodorovszky Sámuel Zólyom megyében 17. századi iratokat rendez és selejtez. 1850 után Hodich Ferenc Xavér kanonok vezetésével rendezik a Soproni Társaskáptalan Levéltárának anyagát, és leltárt készítenek róla. — A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában a debreceni református püspöki hivatal levelezésének iktatóba jegyzése folyamatos; 1853-tól betűsoros mutatókkal. 1850-1860 A vármegyéket osztrák rendszerű hivatalnoksereg szállja meg. A levéltárakat a bécsi császári igazságügy-minisztérium alá, közvetlenül pedig a megye székhelyén működő törvényszék alá rendelik. A levéltáros egy-két kivétellel szakértelem nélküli „offízial", sőt diurnista, akinek utasításokat a törvényszék egyik bírája ad. — A Hont megyei Ipolyságon felépül az új megyeház, melynek földszintjén helyezik el a levéltárat (-> 1806. június 7.).