Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

kori kormányszékek (Kancellária, Magyar Kamara, Helytartótanács) feladatait a minisztéirumok veszik át (-> 1860. október 20.). május 3. Toldy Ferenc titoknok folyamodványt intéz Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterhez „egy magyar álladalmi közlevéltár felállítása végett". Javaslata szerint a levéltár részei lennének: a Magyar Kamara levéltára, az Archivum Regni, a Királyi Kúria és a Helytartótanács levéltárai, a Magyar Kancellária levéltára, az Udvari Kamara és Bányakamara levéltárának magyar osztálya, a titkos Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungaricá-i, az Udvari Haditanács Magyarországot illető iratai, a Gyulafehérvári Káptalan és kolozsmonostori konvent erdélyi országos Levéltárai, a városok, megyék és kerületek levéltáraiból az ország közügyeit illető iratok, és végül a hiteleshelyektől a „hitökre bízott iratok". A tervezet szerint az Archivum Regni-t és más volt kormányhatóságok levéltárait is meg kellene nyitni a történeti kutatás előtt. szeptember 17. Óriási tűzvész pusztít Komáromban, az új vármegyeház leég, a levéltárat azonban nem éri kár. szeptember-október A Magyar és az Erdélyi Kancellária levéltárát Bécsből Budára költöztetik, ahol a levéltári írnok lakásában helyezik el azokat az ún. nagy országházban. az év folyamán Doboka megye Bonchidán lévő levéltárát román felkelők dúlják fel (-> 1849). — Kacsó Lajos jegyző Karcagon megkezdi az iratanyag rendezését. — Honthy László levéltárnok Kiskunfélegyházán rendezi az iratokat. Tárgyi alapon kútfőket alakít ki, ezeket fasciculusokra, numerusokra tagolja. Az egyes csomókhoz elenchust állít össze. A munkával 1872-re készül el. — Kőszegen a levéltárat a főjegyző felügyelete alatt új helyre költöztetik. A jó elhelyezés lehetőséget ad a nyílt és titkos iratok elkülönítéséhez. — Szombathely városban megszüntetik az önálló levéltárosi állást, az iratanyag kezelését a főjegyzői hivatallal kapcsolják össze. 1848-1849 A szabadságharc idején elsősorban az erdélyi levéltárak károsodnak. — Abrudbánya (Alsó-Fehér m.) levéltárát Avram Janku csapatai égetik fel. — Elpusztulnak Nagyenyed város feudáliskori iratai. — Szászrégenben az 1760 előtti iratok esnek áldozatul a harcoknak. 1848-1850 Tolna megye levéltári anyaga számottevően gyarapodik a volt földbirtokos családok (12 család) 86 méternyi anyagával (benne 195 középkori oklevél).