Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

április 26. Ribits Rudolf, a Magyar Kamara levéltárának igazgatója benyújtja jelentését a levéltár állapotáról a kamara tanácsának. november 1. Grassalkovich Antal utasítást ad, melyben a kamarai levéltár igazgatóját az elnök és a tanács fennhatósága alá rendeli. az év folyamán Csongrád megye szabályrendelettel utasítja a főjegyzőt a levéltári anyag rendezésére. — Az Egerben felépített új székházban helyezik el Heves megye levéltárát (—> 1747. december). — Trencsénben felépül a megye első székháza. Ide szállítják át a várból a levéltárat, amelynek elhelyezésére a conservatorium scriptorum, az archivum maius és az archivum minus szolgál, ez évben betörnek a Lietaván (Trencsén m.) őrzött Thurzó-levéltárba, és ezért Mária Terézia kéri, hogy a gyűjtemény egész országot érintő részét mielőbb adják át a kamarának. 1765-ig megvalósítják. 1760-as évek Károlyi Ferenc bizalmi embere, Püspöky István „assessor és archivarius" működik a Károlyi-család nemzetségi levéltárában. 1761 január A Magyar Kamara tanácsa megtárgyalja a levéltár állapotáról szóló jelentést és a levéltárnak adandó újabb utasítás tervezetét. Ezt azonban Mária Terézia nem hagyja jóvá, mivel ennek alapján a kamara tanácsa szigorú ellenőrzést gyakorolna a levéltár felett. július 1. Az Archivum Regni munkatársai közé fölveszik Rosás András, Pribék István és Rudnyák András helytartótanácsi és nádori írnokokat kisegítő munkaerőként. augusztus 3. Ismét tűz pusztít Besztercebányán, mely két ízben lobban fel (—> 1500. április 10.). A városi iratokat őrzési helyükről ki kell menekíteni (-» 1769). augusztus 14. Besztercebányán a tűzvész miatt döntés születik Zólyom megye levéltárának Zólyomba szállításáról (—> 1768). szeptember 11. Erdődy János, Zólyom megye főispánja elrendeli a levéltár rendezését, és e munkára külön bizottságot küld ki. az év folyamán Eszterházy Károly váci püspök elrendeli a Püspöki Levéltár rendezését. 1762 február 5. Borsod megyében a levéltári munka felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentésében arról számol be, hogy Vizeki Tallián András főjegyző az elődje (Bodó György) által készített jegyzőkönyvi kivonatokból 1734-től 1739.