Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

október 23. Ribits Rudolfot kinevezik az új kamarai levéltár igazgatójává, „director et conservator archivi" címmel. Alárendelnek egy levéltári titkárt, két regisztrálóit és egy kancellistát. Megkapja nyilvános utasítását, amely ellen Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke azonnal tiltakozik, október 24. Ribits Rudolf kamarai levéltárnok és Cotthmann magyar kamarai tanácsos titkos utasítást kap Mária Teréziától, amelynek lényege, hogy az ország politikai ügyeit érintő, illetve az uralkodóház jogaira és öröklésére vonatkozó iratokat Ribits gyűjtse össze a kamara irataiból, és szigorúan zárja el. Ezekről kivonatot és lajstromot készítsen, és ezt ismertesse Cotthmann tanácsossal, majd várja meg a királynő utasítását arra vonatkozóan, hogy ezeket az iratokat átszállítsák a Haus-, Hof- und Staatsarchívba. A „veszélyes" okmányokról senki sem szerezhet tudomást, az ezekről készítendő lajstromot Königseggnek kell felterjeszteni. Ezen titkos utasítás révén a levéltár legfőbb irányítója Königsegg útján maga az uralkodó lett. október 27. Ribits Rudolf a Magyar Kamara ülésén levéltárnoki esküt tesz. október vége A Magyar Kamara rendeletben utasítja hivatalait, a királyi jogügyigazgatót és a szepesi kamarai adminisztrációt, hogy a kijelölt iratokat adják be a kamara levéltárába. november 28. Bécsből visszahozzák a Rajcsányi Ádám által készített másolatos mutatóköteteket a Magyar Kamara levéltárába Pozsonyba (-> 1750. június 3.). december Ribits Rudolf kamarai levéltárnok és Vischán Ferenc számvevő Kassára utazik, majd a szepesi kamara 1567-1750 közötti iratainak egy részét Pozsonyba, a Magyar Kamara levéltárába szállíttatja. december vége A Magyar Kamara levéltára átveszi a kamarai hivataloktól az 1531-1752 közötti iratokat, köztük a királyi leiratok könyveit és a rovásadó összeírásokat. az év folyamán a vármegyék közgyűléseiken nagy lelkesedéssel fogadják a nádor körlevelét az Archivum Regni felállításáról és jelzik, hogy hajlandók a kért iratokat átadni. A megyei levéltárakat ért pusztulás miatt a beküldött iratanyag azonban igen csekély és szegényes. A hiteleshelyeknek a nádori felkérésre adott válaszaiból az derül ki, hogy az elmúlt évszázadok eseményei sok helyütt majdnem teljes pusztulást okoztak, ezért alig tudnak országos érdekű iratokat felajánlani. A magánszemélyektől és főnemesi családoktól is megérkeznek a válaszok a nádori felhívásra, hogy az országot érintő iratokat átadják. Több főnemesi család azonban nem is válaszol. Az ország levéltárának felállítását a kisebb nemesség köreiben lelkesen fogadják, és igyekeznek hozzájárulni az anyag gyarapításához. — Eszterházy István halála után kerül sor a család zólyomi levéltárának első rendezésére. Az iratokat két részre osztották, nagyobbik fele