Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)

3. VARGA ENDRE: Levéltári és irattári rendszerek

alaposan tárgyalja. Ugy gondolom azonban, h@gy e kérdéseknek, melyek a be~ * szállított iratanyag levéltári átrendezésével kapcsolatosak, jelentőségük idővel csökkenni fog. A legfontosabb fejlődési iránynak ugyanis az látszlkj amelya fenti problémát keresztüllépve ~ a levéltár s az irattár szempontjainak közelebbhozására, a képződő iratanyag rendjének,, az irattárak rendszereinek tökéletesítésére törekszik, aminek ere*dmónyei a levéltáros által kialakítandó má s

; megfelelőbb rendszerek alkalmazását majd feleslegessé fogják tenni. Az irattári rendszerek javítására, uniformizálására már a feudális-abszolutisztikus monarchia tett lépéseket. Ide tartozik pl.nálunk H.József emiitett reformja. Hasonló lépés volt a polgári korszak kezdetén, az 185Q-e:s évek abszolutizmusa által bevezetett osztrák eredetű alapszámrendszer, illetőleg az irattáriszám-rendszer általános elterjesztése. A kutfős-tételes iratkezelési mód ugyan az abszolutizmus után újraéledt, né&ol az alapszámrendszerrel kombinálódva, de végre is át kellett engednie a teret az utóbbinak, s a kutfős vagy sima alapszámrendszer /a nagy ügyforgalma hatóságoknál, természetesen, ügyosztály tagolással kapcsolódva/ a legutóbbi időkig a legelterjedtebb i~ rattári rendszer maradt a magyar hivatalokban, amely nemcsak az emiitett kutfős* tételes irattári rendszert szorította ki, hanem az egyszerű iktatószámos iratkezelést is igen sok helyen felváltotta. Az alapszámrendszer különböző tipusait /főtipusok az előrecsatoló közigazgatási s a visszacsatoló birósági rendszer/ a dualizmus-korának ügyviteli szabályzatai uniformirozott irattári rendszerként alkalmazhatták a vármegyék, törvényszékek,járásbíróságok , ügyészségek stb. irattáraiban. Egyöntetű irattári rendszer alkalmazására kaptak előirást különböző más hivatalok is. /Nem tartozik most ide, ho^y az előirás dacára.pl

0 a közsó\ gek iratkezelésében, kiszállások alkalmával, a második világháború előtt és alatt lényeges különbségeket, a községi ügyviteli szabályzattól eltérő kezelési módokat láttam./ Egységesítő törekvések, természetesen, más országokban •is törtenteko Ezek közül csak Hollandiát említem

c A holland városok szövetsége pl. levéltárosok bevonásával, gondos előmunkálatok után, 1923"'ban az összes holland városok ós községek