Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)
3. VARGA ENDRE: Levéltári és irattári rendszerek
fontos felső rendelkezésekből, a válasz«felterjesztésekből s az egyenlő rangú vagy alsóbb hatóságokkal való levelezés anyagából, teljesen elválasztva mindezeket a perek külön sorozataitól, akkor is, ha a hivatalos levelezés egy-egy perrel a legszoro sabb kapcsolatban állott. ' : Ezt a fejletlen levéltári vagy irattári rendszert - most már az utóbbiról is lehet beszélni, mert e centrális hatóságok iratkezelésében a folyó ügyvitel anyaga kezd elválni az ügyvitelhez már nem szükséges, vagy csak alkalmilag szükséges régi iratoktól - általában a XVIII.század folyamán más, fejlettebb iratkezelési módok szoritják ki. Általában a XVIII. század folyamán, mert az áttérés időpontja az egyes európai országokban különböző: ugy látszik, először Brandenburgban,illetőleg poroszországban következett be a változás, még a XVII»század végén s legutoljára Svédország fogadta be a reformot, már a XIX.század folyamán. A magyar kormányhat óságok regisztraturá.iban az uj iratkezelési módok a XVIII<.század utolsó évtizedeiben honosodtak meg. Ebben a kezelési eljárásban a korábbi, célszerűtlen,mesterkélt szempontok helyére természetesebb : az iratok tartalmi összefüggése lépett. Ennek megfelelően az ugyanazon ügyre vonatkozó 4egymással kapcsolatos iratok /beadványok és fogalmazványok/ ezután összefoglalva, együtt - mint ügyirat «« nyertek elhelyezést, sőt a nagy ügyforgalmu hatóságoknál, ahol a teendők sokasága ós különfélesége az ügyvl+sl finomabb tagolódását, a resszortok elkülönülését idézte elő, az iratok az irattárakban ugyanebben a tagolásban! ügyosztályok és tárgyi kútfők szerint csoportosítva kerültek irattárolásba, amin belül az egyedi ügynek, illetőleg aktának a legkisebb irattári egység, a tétel felel meg. Ebben a kezelésben tehát nemcsak az egy ügyre vonatkozó iratok vonódtak össze, de a hasonló tárgyú iratok is egymás mellé, egy-egy iratcsoportba kerültek. * Ezt a tárgyi, kutfős-tételes irattári rendszert /s azzal együtt az iktatást/ az alsóbb fokú - megyei ós városi.- közigazgatásban ós a biróságok gyakorlatában Magyarországon II. József honosította meg, általában 1786~ban, az u = n. MNovus Ordo*» bevezetésével kapcsolatban. Igaz, hogy 1790 ben^József halála után, ettől a legtöbb helyen ismét eltértek, de a tárgyi szem-
