Szedő Antal: Levéltártan (Budapest, 1963)

2. BORSA IVÁN: A levéltári anyag védelme

- jó mas fekvő vagyon urai is, igy irataikra hosszabb ideig van szükségük-- A nem törvényhatósági jogú városok ós a községek levéltárait az állam levéltári szakfelügyelete"alatt a létrehozó szerv kezelésében gondolta hagyni. Az átvételt nem tartót ta lehetségesnek az anyag mennyisége miatt, bár elismerte,hogy ez csak a probléma megoldásának elhalasztása. Elképzelése sze~ ri&t átvételre csak a kis mennyiségű régi /feudális kori/ anyag került volna. A begyűjtés elodázása mellett érvül hozza fel, hogy "ilyen általános beszolgáltatást, eddig egyetlen államban sem valósítottak mego" - A hatósági jellegű korporációk/kamarák, társadalombiztosító intésetek, ipartestületek stb/ iratanyagával kapcsolatban tárgyilag hasonló megoldást tartott célszerűnek 0 E javaslatokkal kapcsolatban tudni kell, hogy ez időben e hatóságok közül szervezetileg is biztosított levéltára csak a megyéknek és törvényhatósági jogú városoknak volt. A többi városok közül alig egy-kettőnek/Kőszeg, Nagykörös, Cegléd/ volt levéltárosa, s egyébként városi ós községi levéltárakról csak annyiban beszélhetünk, hogy egyes községeknek volt régebbi,4050 évnél régebbi iratanyaguk is, ami levéltárórettnek volt tekinthető. Az anyagot a város, illetőleg a község elöljárósága őrizte, de levéltári munkáról, levéltárosról nem volt szó. A megyék és th j t városok levéltárai lényegileg a megyei 5 illcvárosi autonómia, levéltárai voltak, A megye és város anyagát gyűjtöttek, E gyűjtés kiterjedt a szerv teljes iratanyagára, amelynek kezelése során a regisztraturából kiemelték a szervnek, mint jogi személynek jogbiztositó iratait/pl/ szerződések/, s külön egységként őrizték, A megyei levéltárak az alispán ós - főispán-iratain kivül legfeljebb a járási közigazgatási /főszolgabírói/ iratokat gyűjtöttek be, de nem mindenütt és nem következetesen, A thj, városok levéltáraiban pedig a városi igazgatás és gazdálkodás iratain kivül ritkán került be ggyób iratanyag,- Ilyen körülmények között a mai szemszögből .tekintve az e kategóriába /megyék, városok, községek/ tartozó iratok jelentékeny része kivül maradt a levéltár gyűjtőkörén. Fára József 1939-ben a Levéltári Közleményekbe*: megjelent cikkében sürgette a megyében működő állami szervek/iskolai, egészségi/, állattenyésztési, gazdasági, erdészeti, igazságszolgáltatási stb,üc iratanyagának a megyei levéltárba történő