Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

tásokat itt is felváltotta a főbb, elvi-politikai kérdésekre összpontosító vezetés, a jogszabályok útján történő irányítás és a vállalatok, intézmények egyszemélyi, felelős vezetésének fokozott szerepe. Különös jelentősége van a tanácsi önállóság fokozottabb érvényesítésének, hiszen az iskolák, óvódák, kórházak, művelődési és szociális intézmények, a szolgáltató, építő vállalatok zöme tanácsi felügyelet alatt működik. Az államigazgatás a nem népgazdasági jfellegű tevékenység keretében ellátja egyrészt a honvédelem és a belső rend biztosítására irányuló, másrészt a kulturális, az egészségügyi és a szociális igazgatási feladatokat. A Honvédelmi Minisztérium fő igazgatási feladata az ország külső támadással szembeni védelmének megszervezése, a Magyar Néphadsereg és a polgári védelem fenntartása, az állampolgárok honvédelmi kötelezettségének érvényesítése, igazgatási ügyeinek az intézése. A Belügyminisztérium a közbiztonság és a személyi biztonság megóvása érdekében szervezi a rendészet feladatait. A bűnözés elleni harc és bizonyos igazgatásrendészeti feladatok (névváltozás, erkölcsi bizonyítvány, útlevélügy, külföldiek ellenőrzése) a Magyar Népköztársaság Rendőrségére hárulnak. A rendőrség szervezete az államigazgatás területi beosztása alapján épült ki. A BM Országos Rendőrfőkapitánysága alatt fővárosi és megyei főkapitányságok, járási, városi, kerületi kapitányságok, kerületi rendőrőrsök és körzeti megbízottak működnek. Külön szervezetet alkotnak a közlekedési rendőri szervek. A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága irányításával dolgozik a tűzoltóság országos hálózata. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) sajátos igazgatási tevékenységet folytat. Egyrészt nem lép fel közvetlenül a lakossággal szemben, csak közvetve, bíróságok útján. Másrészt nem felettes hatósága a bíróságoknak sem. (A bíróságok ítélkezési gyakorlatukban függetlenek, elvi irányítást is csak a Legfelsőbb Bíróságtól vagy a megyei bíróságoktól kaphatnak.) A minisztérium bírósági felügyeleti tevékenysége az ítélkező tevékenység és annak társadalmi hatásának az értékelésére, a jogpolitika érvényesülésének elősegítésére vonatkozik, továbbá biztosítja a bíróságok munkájához szükséges személyi, anyagi és szervezeti feltételeket. Nagy fontosságú, funkcionális jellegű tevékenysége a törvényelőkészítés. A magasabb jogszabályokat szakszerű, tudományos megfogalmazásuk érdekében az IM készíti elő és terjeszti a kormány elé. A börtönügy az ötvenes évek első felében a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozott. 1957 óta a büntetésvégrehajtási intézetek az IM irányítása alatt működnek. Az Igazságügyi Minisztérium tartja fenn a bíróságok munkájának segítése érdekében a műszaki, orvosszakértői, könyvszakértői intézeteket, továbbá felügyel a közjegyzők és a bírósági végrehajtók tevékenységére. Az ügyvédek és az ügyvédi szervek (munkaközösségek, megyei és fővárosi ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Tanács) fő felügyeleti szerve ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium. A kulturális, egészségügyi és szociális igazgatás a szocialista állam tevékenységének egyik kiemelkedő fontosságú területe. Az oktatásügy igazgatásában az oktatási > rendszer korszerűsítése és állami vezetés alá vonása korszakhatárt képeznek. A nyolcosztályos általános iskola bevezetését (1945) néhány évvel később a felekezeti iskolák