Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XIII. A levéltári anyag rendszerezése, a rendezés

típusaik (pl. a munkástanács) éppen a vállalat tevékenységének befolyásolására jöt­tek létre. Külön fondokként kell kezelni a vállalathoz kirendelt közegek (pl. hadi­üzemi személyzeti parancsnok, légoltalmi parancsnok, kiürítési biztos, igazoló bi­zottság stb.) iratait is. Hasonló sok problémát okoz a családi levéltárak rendezése, akár rendezetlen anyagként, akár évrendezett gyűjteményként kell azt a levéltárosnak rendeznie, ille­tőleg más rendszerbe tennie. Egy-egy nagybirtokos család levéltárában elvileg a kö­vetkező típusú fondok különíthetők el: a) a család szerves fondja (ha a családhoz, mint jogi személyhez leveleket írtak, s ha az mint jogi személy iratokat hozott létre, pl. családülési jegyzőkönyvek) b) a családtagok fondjai c) a családi (birtokigazgatási, gazdasági, jogszolgáltató) szervek fondjai d) a család személyeinek és szerveinek irataiból alkotott homogén gyűjtemények (pl. birtokjogi oklevelek gyűjteménye) e) heterogén gyűjtemények (bennük a családhoz nem tartozó szervek és szemé­lyek irataival is) f) idegen fondok (pl. miniszteri levelezés vagy főispáni iratok stb.; ezeket külön kell választani az illető családtag személyi fondjától, mint elvileg a megfelelő hatóság fondjába tartozó iratanyagot). Kisebb birtokú vagy birtoktalan családok levéltárában nem mindegyik fondtípus lesz képviselve, esetleg csak egyes családtagok iratai lesznek találhatók. Kis családi „levéltárat" egyetlen gyűjteményes fondként kezelünk. Azt, hogy egy családi levéltá­ron belül egyes családtagok iratait külön fondokként vagy egyetlen gyűjteményként kezeljük-e, az illető személyek történelmi szerepének fontossága és irataik mennyisé­ge dönti el. A fondok különválasztása után mindegyik fondnak címet kell adni. A fond címé­nek szerves fond esetén tartalmaznia kell a fondképző nevét, utalva a név esetleges változásaira is, a gyűjtemények címének tükröznie kell a gyűjtemény jellegét. Végül meg kell állapítani az egyes fondok korát. Ha az iratok csak alapszintig ren­dezettek, tehát fondon belül rendezetlenek, a fond korát esetleg csak hozzávetőlege­sen tudjuk megállapítani (pl. XVIII-XIX. század). A fond korát a benne levő iratok keltének időhatárai jelzik. Ha a fondképző valamely szerv, figyelembe kell venni a szerv működésének időhatárait, és ha ezen időhatáron kívül eső korú iratok is kerül­tek a fondba, azok évhatárai csak a fondképző működési idejében keletkezett legré­gibb irat éve előtt, illetőleg a legkésőbbi irat éve után, zárójelben tüntetendők fel. Ha tehát egy szerv működési ideje pl. 1849-1953, de a szerv 1849. évi iratai nem marad­tak fenn, a fond viszont 1848. évi előiratokat is tartalmaz, a fond korát így jelöljük: (1848) 1850-1853.

Next

/
Thumbnails
Contents