Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XIII. A levéltári anyag rendszerezése, a rendezés

XXX. Családok XXXI. Személyek XXXII. Gyűjtemények XXXIII-XXXIV. Egyéb fondok XXXIII. Külön intézkedéssel a levéltárba utalt iratok XXXIV. A levéltár ügyviteli iratai. Az egyes fondfőcsoportok anyaga tovább tagolódik - szükség szerint - fondcsoportókra, egyes fondcsoportok tovább tagolódnak fondalcsoportokra. így pl. a tanácsi levéltárak a gazdasági szervek fondfőcsoportjain belül négy szakágazati csoportot különböztetnek meg: az ipari üzemek, a kereskedelmi és közlekedési vállalatok, a hitel- és biztosítási szervek, s végül a mezőgazdasági üzemek fondcsoportjait. Budapest Főváros Levéltárában ezt a négy csoportot egy ötödik: a fővárosi közüzemek csoportja egészíti ki. Ugyanitt az egyes gazdasági szakágazati csoportokon belül alcsoportokat is kialakítottak. Az Országos Levéltár ezzel szemben a tanácsi levéltárak 4 illetve 5 szakágazati csoportja helyett összesen 22 vállalati fondcsoportot hozott létre. Az itt alkalmazott differenciáltabb csoportosítást az Országos Levéltárban őrzött vállalati iratanyag lényegesen nagyobb mennyisége indokolja. A fondcsoportok egy különleges fajtája a levéltár, a szó speciális értelmében. Levéltárnak azt a fondcsoportot nevezzük, amelynek fondjai között a szervtipológiai azonosságon kívül szorosabb, mondhatni szerves kapcsolat van. így pl. valamely feudális kori vármegye levéltárába tartozik a megye nemesi közgyűlésének fondja, a közgyűlés által kiküldött bizottmányok fondjai s a megyei tisztikar külön ügyintézést folytató tisztviselői működése során létrejött fondok, vagy az egyazon családba tartozó vagy azzal vérségi vagy függőségi kapcsolatban állott személyek fondjai együtt alkotják a családi levéltárat. A fondok rendszerezése tehát egységes, deduktív módszerrel létrehozott, több lépcsős séma szerint történik. E rendszer lehetővé teszi a levéltárak őrizetében levő fondok közötti gyors áttekintést, tájékozódást. A rendszerezési alap - amint láttuk - elsősorban a kronológia, másodsorban a szervtipológia (a fondképző szervek típusai), illetőleg a fondtipológia (a fondok típusai, pl. gyűjtemények). Az Országos Levéltár anyagának rendszerezése nem a LÜSZ-ben rögzített deduktív séma szerint történt, hanem már korábban, különböző rendszerezési alapok kombinációjával, de főként a történetileg kialakult együttesek figyelembevételével jött létre. Az Országos Levéltár anyaga szekciókra tagolódik. Ilyen szekciók, pl.: „A" szekció: Magyar kancelláriai levéltár „B" szekció: Erdélyi kancelláriai levéltár „C" szekció: Helytartótanácsi levéltár „Z" szekció: Gazdasági levéltár