Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - VI. Gazdaságirányítás és gazdasági szervek 1945 után

1947 folyamán sor került a nagybankok állami ellenőrzésének megvalósítására, majd még ugyanabban az évben állami kezelésbe vételükre. 1948 márciusában az 1948. évi XXV. tc-vel államosították a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat, 1949 decemberében pedig a 10-nél több munkást foglalkoztató iparvállalatokat, valamint a külföldi érdekeltségű cégeket. Ezekkel az intézkedésekkel egy időben túlsúlyba jutott az állami szektor a kül- és belkereskedelem egészén belül is. A tőkés gazdálkodást így véglegesen felváltotta Magyarországon a szocialista termelés. Hosszú időn át megmaradt azonban a kisárutermelés a mezőgazdaságban. (Itt a kezdeti termelőszövetkezeti akciók csak az 1956 utáni korszakban tudtak átütő sikereket eredményezni.) A tőkés jogi és szervezeti formák legtovább a magyar-szovjet vegyes vállalatoknál maradtak fenn. A potsdami értekezlet döntései alapján minden Magyarországon levő német tőkés tulajdon a Szovjetunióra szállt át. Ennek nyomán 1946. ápr. 8-án kormányközi egyezmény alapján megalakult a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt., a Magyar-Szovjet Nyersolajtársaság, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. stb. A vegyesvállalatok szovjet igazgató vezetésével működtek, és sajátos jogi-gazdasági helyzetet élveztek. Ez az állapot 1952 szeptemberéig tartott, midőn a vegyesvállalatok feloszlottak, vagyontárgyaik pedig a magyar állam tulajdonába mentek át. VI. Gazdaságirányítás és gazdasági szervek 1945 után 1. Az állami gazdaságirányítás központi funkcionális szervei A gazdaságirányítás szervezete a felszabadulás óta folyamatosan változott, változik. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik: A szocialista társadalmi rendszer a gazdasági tevékenységet tudatosan kívánja irányítani, minél kevesebbet kíván a gazdasági folyamatok automatikus önszabályozására bízni. A tudatos gazdaságirányítás legmegfelelőbb eszközeit, intézményeit csak hosszan tartó folyamatban lehet kialakítani. A gazdaságirányítás szervezeti változásainak másik oka, hogy állandóan változnak mind a belső, mind a külső gazdasági körülmények és ebből adódóan a feladatok és célkitűzések is. Nyilvánvalóan más intézményekre, szervezetekre volt szükség a háborút követő újjáépítés időszakában, mint az ország iparosításakor, és megint másra van szükség napjainkban, amikor a gazdasági hatékonyság növelése elsőrendű feladat.