Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - V. A tőkés gazdasági élet szervei

határainkon messze túl is komoly híre volt. A külkereskedelem fellendülésének jele az ellenforradalmi korszakban a sokféle új külkereskedelmi, főleg export vállalat és szállítmányozási cég. Közismert az 1929-1933. évi világgazdasági válságnak a magyarországi mezőgazdaságra, iparra és kereskedelemre gyakorolt pusztító hatása. A válság után lényeges fejlődés már csak az alumíniumiparban található, majd 1939 után kezdetét vette a második világháborút előkészítő fegyverkezési hajszával összefüggő gazdasági konjunktúra. A két világháború közti ellenforradalmi korszakban az Európa-szerte jól ismert korlátolt felelősségű társaságok hazánkban is megszaporodtak, sőt az 1930. évi V. tc.-ben működésük hivatalos szabályozást is nyert. A törvény indokolása kimondja, hogy az eddig ismert kereskedelmi társulási formák már nem elégítik ki a gazdasági élet újabb szükségleteit. Korlátolt felelősségű társaságokra főleg azért van szükség, hogy ezáltal elejét vegyék a kisebb részvénytársaságok elburjánzásának. így jártak el már eddig is egyes fejlettebb kapitalista államok (Anglia, Németország, Ausztria). Magyarországon viszonylag későn került sor erre a rendelkezésre, de mégis komoly eredményeket hozott, főleg, mert a korlátolt felelősségű társaságokra elsősorban a rugalmasság jellemző. A nyilvános számadásra való kötelezés pl. ellenkezik ezzel a társulási formával, melynél még a taggyűlés megtartása, vagy a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységének megvalósítása sem kötelező. Az irányítás itt az ügyvezetők kezében van, akik viszont széles körű rendelkezési joggal bírnak. Maga a korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló tőkével alakul. A tagok felelőssége a törzsbetét befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjed ki. A korlátolt felelősségű társaságnak nincsenek forgalomképes részvényei. A társaság maga hitelezőinek egész vagyonával felel, de az egyes tagok semmiféle felelősséggel nem tartoznak. így a „korlátolt" jelző az alábbiak szerint értendő: a befizetési kötelezettségek és a kockázatok korlátolt jellegéről van szó. A részvénytársasággal ellentétben itt nem a tőkén, hanem a személyes egyesülésen van a hangsúly. Ennek megfelelően a korlátolt felelősségű társaság elsősorban az üzleti egyesülések szerényebb kategóriáiban terjedt el. Gyakoriságára azonban jellemző, hogy az 1940-es években a Nagy Magyar Compass már külön részben foglalkozott a korlátolt felelősségű társaságokkal. Az 1930. évi V. tc. intézkedett a csendes társaságokról is. Ezekről azonban a gazdasági élet alig vett tudomást. A két világháború közti ellenforradalmi korszakban került sor részvénytársasági alapokon működő nagyvállalataink szervezeti felépítésének további kibontakozására. A Magyar Országos Levéltár IV. osztályán őrzött fondok zömének iratanyaga éppen ezt az állapotot rögzíti. Sok vállalatnál ez idő tájt keletkeztek olyan új osztályok, melyek a megnövekedett ügyintézésnek, az üzleti funkciók változásával együttjáró terjeszkedésnek köszönhetik létüket.