Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Azt is le kell szögezni, hogy a pozitív jelenségek mellett van egy sor kimondottan negatív jelenség is. Az osztrák hivatalos körök még mindig mesterségesen hűvös magatartást akarnak a bécsi magyar követség körül kifejleszteni. Bizonyíték erre április 4-i fogadásunk, ahol a Külügyi Hivatal csak harmadrendű emberekkel képviseltette magát. Ez a hűvös légkör kialakítása azonban nem nagyon sikerül, mert a követségnek sikerül a régi kapcsolatainak jelentős részét lassan újra aktivizálni, sőt jelentős új kapcsolatokra is szert tenni. Bizonyíték erre április 4-i fogadásunk, amely nagyon meglepte a Külügyi Hivatal képviselőit, akik a tavalyihoz hasonló fogadásra számítottak az idén is. Megjegyzendő az is, hogy Ausztria lehetőleg semmit nem tesz addig, amíg meg nem győződik arról, hogy Magyarországgal kapcsolatos lépéseit „nem értik félre" Nyugaton. Megfelelő lassú előkészítést végez, kísérleti ballonokat enged fel, s amikor Nyugaton a visszhang nem nagyon rossz, akkor esetleg továbbmegy. Le kell azt is szögezni, hogy osztrák részről még mindig kísérleteznek bizonyos provokációkkal. így a MAHART bécsi kirendeltségének vezetője, Síposelvtárs ellen indítottak akciót 164 , megengedték egy amerikai filmtársaságnak, hogy egy szovjet- és magyarellenes, az ellenforradalomról szóló filmet forgassanak 165 stb. Milyen legyen Ausztriával kapcsolatos további politikánk? A Magyar Népköztársaság és Ausztria közötti viszony elsőrendű fontosságát aláhúzta a szovjet-magyar nyilatkozat is, amit a szovjet kormánydelegáció magyarországi útjának befejezése után kiadtak. Valóban igen nagy fontosságú a béke szempontjából is, és különösen Magyarország szempontjából is az osztrák-magyar viszony megjavítása. Ezért Ausztriával kapcsolatos külpolitikánk fő célkitűzése az osztrák-magyar kapcsolatok megjavítására kell, hogy irányuljon. A kapcsolatok megjavításának — bár csak lassú és fokozatos megjavításának — a lehetősége megvan. Ehhez az szükséges, hogy kitartó erőfeszítéseket tegyünk ezen az úton, ne engedjük magunkat a különböző provokációk által eltéríttetni a helyes útról, ugyanakkor öntudatos, gerinces külpolitikát folytassunk Ausztriával szemben, s a provokációkra megfelelő keménységgel válaszoljunk. Lehetséges, hogy a viszony megjavításának felfelé menő vonala néha-néha visszaesést is fog mutatni. Elképzelhetetlen, hogy semmiféle visszaesés ne legyen a viszonyunkban. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy az idő nekünk dolgozik, s az osztrák-magyar viszony bizonyos idő múlva újra jelentősen meg fog javulni. Mit tegyünk a viszony megjavítása érdekében? a) Erőfeszítéseink középpontjába az osztrák-magyar tárgyalások megindítását kell helyezni. Osztrák részről a tárgyalások elől ma már nem tudnak kitérni, habár meg kell mindjárt jegyezni, hogy arra fognak törekedni, hogy a tárgyalások jelentőségét elbagatellizálják, elhallgassák, esetleg elhúzzák a magyar szempontból fontos kérdések megoldását. Most már felhagytak a magyar-osztrák tárgyalások létrejöttét akadályozó provokációkkal, most az elhúzás a cél. Tárgyalni persze akarnak, hogy Moszkvában bemutathassák: íme, a magyarokkal tárgyalunk, tehát akarjuk az osztrák-magyar kapcsolatok megjavítását. Sípos Györgynek a MAHART bécsi cégvezetőjének az osztrák hatóságok csak néhány hónapra adtak tartózkodási engedélyt, miután hírszerzői tevékenységgel gyanúsították. Sípos 1958 késő nyarán hazatért. Lásd a 160. sz. jegyzetet.
